2010. december 2-át írtuk, szakadt az eső Zürichben. Ott álltunk, didergő riporterek, miközben a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség végrehajtó bizottságának korifeusai odabent, a FIFA-Strasse 20. szám alatt 14:8-as szavazataránnyal döntöttek arról, hogy a 2022-es világbajnokságot Katar rendezze, és ne az Egyesült Államok.
Aztán előjöttek a fejesek a jó melegből, nekem Ronald de Boert, a 67-szeres holland válogatott egykori Ajax- és Barcelona-sztárt sikerült elcsípnem. Fogalmam sem volt, hogy ő a katari pályázat utazó nagykövete. Amire majd tíz év távolából még ma is pengeélesen emlékszem, az az, hogy – nem volt meglepődve!
„Remekül előkészítettük a pályázatunkat, nem kételkedtem a sikerben! Katar megérdemelte, hogy első arab országként vb-t rendezhessen 2022-ben” – mondta mosolyogva.
Az angol riporterek tüzet okádtak – persze, mert ők meg a 2018-as vb-rendezésről csúsztak le Oroszországgal szemben –, informálisan mindenki csalást emlegetett. Aztán ahogy teltek-múltak az évek, szépen összeállt a kép. A pályázati bizottság 2009 márciusában kezdte meg működését. November 14-én Dohában összehoztak egy Brazília–Anglia mérkőzést, hogy megmutassák, a viszonylag hűvös arábiai télben nem kell tartani a hőgutától – a brazilok 1-0-ra győztek. November 28-án a katari pályázók Johannesburgba utaztak, a következő évben esedékes vb színhelyére, és bejelentették, hogy a két utazó nagykövetük Ronald de Boer és Gabriel Batistuta lesz.
2010 januárjának végén a pályázati bizottság képviselői ellátogattak az afrikai konföderáció kongresszusára, és nagy értékű felajánlásokat tettek a kontinens futballjának támogatására. Február 18-án Pep Guardiola egy barcelonai eseményen bejelentette, hogy Katar jelölését támogatja. (Nyilván önzetlenül.) November 17-én Dohában a vadonatúj Khalifa nemzetközi stadionban Argentína–Brazília mérkőzést rendeztek, amelyet Messi góljával 1-0-ra megnyertek az argentinok.
Két héttel később Katar elnyeri a 2022-es vb rendezési jogát. A gyanú azonban tovább él. És 2015. május 27-én az amerikai hatóságok egy zürichi szállodában letartóztatják a FIFA számos vezető tisztségviselőjét korrupciós vádakkal. A kirobbanó botrány Sepp Blattert, a FIFA elnökét is elsodorja, aki öt nappal később lemond. Decemberben Blattert és Michel Platinit, az UEFA elnökét nyolc évre eltiltja a FIFA etikai bizottsága mindennemű, labdarúgással kapcsolatos tevékenységtől. Az ok: korrupció. (Platini 2011-ben elfogadott Blattertől kétmillió svájci frankot, amivel szemben nem állt bizonyított munkavégzés.) Az eltiltást később négyévesre mérséklik.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!