Tokióban hozhatjuk a riói szintet

Nem mondjuk, hogy ennél jobb már nem is lehetne, de semmiképpen sem lennénk csalódottak, ha jövőre Tokióban a magyar sportolók megismételnék azokat az eredményeket, amelyeket – az ötkarikás versenyszámokra szűkítve – idén (illetve Berecz Zsomborra gondolva tavaly) elértek a különböző világversenyeken. A 9 arany-, 4 ezüst- és 3 bronzérem – a riói mérlegünk 8-3-4 – méltó a magyar sport hagyományaihoz, s a cselgáncsozókra, az öttusázókra és a sportlövőkre gondolva talán még tartalékokat is lehet mozgósítani. A legnagyobb bizonytalanságot egyelőre a csapatsportágak jelentik, még egyik magyar „labdás” együttesünk sem biztosította a helyét; reméljük, férfi- és női vízilabda-, valamint női kézilabda-válogatottunk kijut az olimpiára. Helyzetkép az esztendő – egyéni sportágban rendezett – utolsó világversenye, a mögöttünk hagyott hétvégén véget ért torna-világbajnokság után.

Siklósi Gergely Fotó: Török Attila

Afelől semmi kétség, hogy tokiói küldöttségünk dandárját úszóink teszik ki. Könnyen lehet, hogy az eredményesség tekintetében is ők viszik majd a prímet, e téren a kajak-kenusok lehetnek a legfőbb riválisaik, helyesebben sikeres társaik. Nem megfeledkezve arról, hogy Berecz Zsombor még 2018-ban szerzett vitorlázásban, finn dingiben világbajnoki aranyérmet és persze kvótát – idén ebben nem rendeztek vb-t –, kijelenthetjük, hogy a vízben, a vízen jól „fekszünk”.

Vizes túlsúly

Nyáron a kvangdzsui úszó-vb-n négy váltónk is megszerezte a kvótát (férfi 4×100 gyors, férfi 4×100 vegyes, női 4×200 gyors, mix 4×100 vegyes), ami a tartalékokkal együtt huszonnégy repülőjegyet jelent. Ez persze csak elmélet az átfedések miatt. Ami az egyéniben A szinttel rendelkező versenyzőket illeti, ezen a listán jelenleg tizennégy férfi és hét női úszónk szerepel, de lényeges, hogy számonként csak két versenyzőt lehet nevezni. Nagy „sakkozás” várható, és természetesen Hosszú Katinka nem indul majd nyolc számban. Az idei vb-n az Iron Lady 200 és 400 vegyesen győzött, mellette Milák Kristóf és Kapás Boglárka egyaránt 200 pillangón lett világbajnok. Több érmünk nem is született a medencében, de a négy arannyal az olimpián is kiegyeznénk.

Kapás Boglárka
Fotó: Derencsényi István

„Tájékoztató” jelleggel az A szintes úszóink, férfiak: Lobanovszkij Maxim (50 gyors), Németh Nándor (100 gyors), Kozma Dominik (200 gyors), Milák Kristóf (200 gyors, 100 pillangó, 200 pillangó), Zombori Gábor (400 gyors), Kalmár Ákos (1500 gyors), Telegdy Ádám (200 hát), Cseh László (100 pillangó, 200 pillangó, 200 vegyes), Kenderesi Tamás (200 pillangó), Biczó Bence (200 pillangó), Bernek Péter (200 vegyes, 400 vegyes), Verrasztó Dávid (400 vegyes), Gyurta Gergely (400 vegyes), Holló Balázs (400 vegyes); nők: Hosszú Katinka (200 gyors, 400 gyors, 100 hát, 200 hát, 100 pillangó, 200 pillangó, 200 vegyes, 400 vegyes), Késely Ajna (400 gyors, 800 gyors, 1500 gyors), Kapás Boglárka (400 gyors, 1500 gyors, 200 pillangó), Békési Eszter (200 mell), Burián Katalin (200 hát), Szilágyi Liliána (200 pillangó), Jakabos Zsuzsanna (200 pillangó). Bár a Vajdaságból áttelepült Szabó Szebasztián is megúszta az A szintet 100 pillangón, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság csak október elején adta áldását arra, hogy Tokióban magyar színekben indulhasson, így újra neki kell futnia a szintteljesítésnek.

Kvangdzsuban nyílt vízi úszásban Rasovszky Kristóf a szakág első magyar vb-aranyát nyerte 5 km-en, ami nem olimpiai szám, a 10 km-en elért negyedik helyével tokiói kvótát szerzett. A „balatoni cápa” idén megnyerte az összetett világkupát, és kimondhatjuk, hogy az egyik aranyesélyesünk lesz az ötkarikás játékokon.

A hazai rendezésű, szegedi kajak-kenu világbajnokságon az olimpiai számokra szűkítve Kopasz Bálint (K–1 1000 m) és a női négyes győzött, női kenuban ötszáz méteren Balla Virág és Devecseriné Takács Kincső ezüst-, női K–1 500-on pedig Kozák Danuta bronzérmes lett. A két arany, valamint egy-egy ezüst és bronz nem kiemelkedő, de nem is rossz a magyar hagyományok alapján, a mieink így is az élen végeztek az „olimpiai” éremtáblázaton.

Kopasz Bálint
Fotó: Tumbász Hédi

Sokadszorra is érdemes rögzíteni, hogy Tokióban az előző, riói olimpiához képest ismét megváltozik a kajak-kenu versenyek lebonyolítása. Egyfelől már megvalósul a nemek egyensúlya – amit a Nemzetközi Olimpiai Bizottság olykor mindenekelőtt megkövetel –, tehát jövőre hat-hat férfi és női, azon belül négy-négy kajakos, illetve két-két kenus futamot rendeznek. A férfiak K–1 200, K–4 500, K–1 1000, K–2 1000, C–1 1000 és C–2 1000, a nők K–1 200, K–1 500, K–2 500, K–4 500, C–1 200 és C–2 500 méteren versenyeznek majd.

Másfelől viszont egy nemzet, ha van elegendő kvótája, versenyszámonként két egységet is indíthat. Mivel férfi és női kajakban hat-hat, kenuban pedig három-három a maximális kvóta, adódik, hogy a kajakosok csak négyesben, a kenusok pedig csak kettesben nem duplázhatnak. Értelemszerűen a szegedi világbajnokságon is az ötkarikás futamok kerültek fókuszba, az volt a cél, hogy a versenyzőink minél több kvótát gyűjtsenek. A hölgyeknél – a kellemetlen malőr, K–2 500-on Kárász Anna és Kozák Danuta kizárása ellenére – sikerült megszerezni a hat kvótát, férfikajakban ötöt, ami szintén nem rossz, női kenuban kettőt, ami elegendő is lesz, egyedül amiatt lehet hiányérzetünk, hogy férfikenuban nemhogy érem, de kvóta nélkül is maradtunk.

Eddig tehát összesen tizenhárom kajak-kenus kvótánk van, mely számot a nagy várakozások ellenére a Storcz Botond vezette szlalomszakág nem tudta tovább gyarapítani. Kajak-kenuban egyelőre tényleg csak kvótákról beszélhetünk, nem pedig indulókról; itt nincsenek szintidők, a tokiói magyar csapat majd a 2020-as hazai válogatók után alakul ki. Igaz, megelőlegezhetjük, hogy az említett szegedi éremszerzők ott lesznek az olimpián.

A hagyomány kötelez

Az úszáson és a kajak-kenun felül a vívás, az öttusa, a birkózás, a sportlövészet, az ökölvívás, a torna, a súlyemelés és – bár csak 1964-ben debütált a játékokon – a cselgáncs tekinthető tradicionális magyar sikersportágnak. Ahogy az idei eredmények is mutatják, Tokióban nem mindegyikben remélhetünk érmet.

Vívásban idén sem maradtunk világbajnoki cím nélkül, ráadásul ezt itthon ünnepelhettük meg: júliusban a BOK-csarnokban a férfi párbajtőrözők között Siklósi Gergely huszonegy esztendősen elképesztő bravúrral lett aranyérmes. Szatmári András kard egyéniben, valamint kardcsapatunk (Szatmári, Szilágyi Áron, Gémesi Csanád, Decsi Tamás) egyaránt ezüstérmes lett. Férfi párbajtőrözőink viszont a csapatversenyeken csak a 11. helyet tudták megszerezni, a világranglistán visszacsúsztak a kilencedik helyre, és ezzel nagyon rögössé vált számukra a Tokióba vezető út. (Az olimpián csak nyolc együttes lehet ott.) Férfi kardozóink a harmadik, női kardozóink a hatodikok a rangsorban.

Siklósi Gergely

Idén Budapesten rendezték az öttusa-világbajnokságot is, ahol olimpiai kvótákat is osztottak – de nem nekünk. Férficsapatunk és női váltónk ezüstérme legfeljebb szépségtapasz. Szerencse, hogy előtte az angliai Bath-ban rendezett Európa-bajnokságon Demeter Bence a hetedik, Kovács Sarolta pedig kicentizve a tizenharmadik helyével olimpiai kvótát szerzett. S ha azt nézzük, hogy az olimpián nemzetenként csak két-két versenyző indulhat, akkor félig tele van a pohár.

Birkózóink számára jól sült el a nurszultani vb. Lőrincz Tamás (kötöttfogás, 77 kg) arany-, Lőrincz Viktor (kf., 87 kg) ezüst-, a honosított Iszmail Muszukajev (szabadfogás, 65 kg) bronzérmes lett, és mellettük olimpiai kvótát szerzett a súlycsoportjában ötödikként záró Sastin Marianna (62 kg) is. (Korpási Bálint a 72 kg-ban, nem olimpiai súlycsoportban szerzett bronzot.) Tokiói csapatunk tavasszal a budapesti európai kvalifikációs versenyen és a szófiai világkvalifikációs tornán is gyarapodhat, de ezeken már döntőbe kell jutni a kvótákért.

Cselgáncsozóink Tokióban sorozatban a negyedik világbajnokságon maradtak érem nélkül, és ebbe a sorba illeszkedik a riói olimpia is – a tatamin nem úgy alakulnak a dolgaink, ahogy szeretnénk. A jövő évi olimpia helyszínén be kellett érnünk Tóth Krisztián ötödik helyével a 90 kg-ban. Tóth az olimpiai kvalifikációs rangsorban a negyedik, biztos kvótásnak tekinthető. Jelen helyzet szerint Karakas Hedvig (57 kg), Csernoviczki Éva (48 kg), Pupp Réka (52 kg), Ungvári Attila (81 kg), Cirjenics Miklós (100 kg) és Ungvári Miklós (73 kg) is ott lehetne az olimpián, de utóbbinak nagyon rezeg a léc, a világranglista 33. helyén állva az Európának járó kontinentális kvótát kapná meg. Londoni olimpiai ezüstérmesünk mindenesetre 39 évesen is igyekszik állni a harcot.

Atlétikában egyelőre „karcsú” a csapatunk, bár az úszáshoz hasonlóan itt elég lenne megdobni, megfutni, megugrani az olimpiai szintet. Ez egyelőre a fedett pályás világbajnok Márton Anitának (súlylökés), Halász Bencének (kalapácsvetés), Gyurátz Rékának (kalapácsvetés), Krizsán Xéniának (hétpróba) és Kácser Zitának (3000 m akadályfutás) sikerült. Az is igaz persze, hogy a Nemzetközi Atlétikai Szövetség minden eddiginél erősebb nevezési szinteket határozott meg, és Tokióban borítékolhatóan az lesz a helyzet, mint az idei dohai vb-n: ahhoz, hogy például az ügyességi számokban összejöjjön a 32 fős mezőny, a világranglistáról kell feltölteni. Érdekesség, hogy gerelyhajításban Rivasz-Tóth Norbert így indulhatott Dohában, ahol aztán döntőbe jutott. A katari világbajnokságon Halász Bence bronzérmes lett, Márton Anita ötödikként zárt. Jövőre már számíthatunk a sérüléséből felépült vb-bronzérmes Baji Balázsra (110 m gát), kalapácsvetésben pedig a térdműtéten átesett londoni olimpiai bajnokunk, Pars Krisztián is megcélozza Tokiót.

Egy másik londoni hősünk, ­Berki Krisztián ismét vállműtét elé néz, s meglehet, hogy őt már nem láthatjuk versenyen. A lólengésben olimpiai, háromszoros világ- és hatszoros Euró­pa-bajnok tornász legutóbb 2017 áprilisában, a kolozsvári Európa-bajnokságon szerepelt, ahol ezüstérmes lett. Gyakorlatilag azóta szenved a vállával, és a különféle beavatkozások csak rövid távon oldották meg a problémáját. Szeptember végén egy újabb sérülés miatt gyakorlatilag az utolsó pillanatban dőlt el, hogy nem indulhat a stuttgarti olimpiai kvalifikációs világbajnokságon. Ahhoz, hogy kijuthasson Tokióba, a világkupa-sorozatban csodát kellene tennie. A vb-n egy kvótát szereztünk azáltal, hogy Kovács Zsófia az egyéni összetett selejtezőjében a 30. helyen végzett. Schermann Bianka 44. lett, de a bonyolult kvalifikációs rendszerben a pontszáma elég magas ahhoz, hogy a magyar szövetség döntheti el, melyikük utazzon az olimpiára.

Sportlövőink a bolognai olimpiai kvalifikációs Eb-n nem szereztek kvótát, de Péni István (puska), Major Veronika (pisztoly) és Mészáros Eszter (­puska) már biztosította az olimpiai részvételét. Súlyemelésben és ökölvívásban már akár egyetlen tokiói kvóta megszerzése is bravúrnak számít, éremszerzésről álmodozni is fölösleges. Asztaliteniszben, teniszben, kerékpárban, karatéban, szörfben, evezésben, triatlonban és taek­wondóban is lehet még magyar induló Tokióban, de a realitás talaján állva vérmes remények nélkül.

Három csapattal?

Az idei vízilabda-világbajnokságon mindkét csapatunk a negyedik helyen végzett, amivel nemcsak az éremről, hanem a kvótáról is lemaradt. Javítani a januári, budapesti Európa-bajnokságon lehet, sőt szinte kötelező. A férfiakat nincs is különösebb okunk félteni, a hölgyeknek azonban a nagy riválisok közül legalább egyet meg kell előzniük.

Kézilabdában a riói versenyeket a mieink nélkül rendezték meg, sőt hölgyeink már a londoni játékokról is lemaradtak. Az idei világbajnokságon, még januárban, a magyar férfiak csupán tizedikek lettek, s a pánamerikai játékok nekünk kedvezőtlen végeredménye miatt lecsúsztak a pótkvalifikációs tornáról. Így nagyon halvány maradt a reménysugár. Vagy meg kellene nyerni az Európa-bajnokságot 2020 februárjában – ezzel egyenértékű, ha a világbajnok dánokkal szemben veszítjük el a döntőt –, vagy legalább olyan eredményt elérni, amelynek alapján másodmagunkkal mégis bekerülünk a pótkvalifikációs torna mezőnyébe. Tekintve, hogy Dániával, Izlanddal és Oroszországgal kerültünk egy csoportba, s csak kettő jut tovább, az esély inkább elméleti, nem véletlen, hogy Gulyás István már a jövő csapatát építi. A hölgyeknek – a későbbi számolgatást mellőzendő – a decemberi, egyébként éppen Japánban rendezendő világbajnokságon az első hét közé kellene kerülniük; a legjobb persze az lenne, ha megnyernék a vb-t, mert akkor mentesülnének a pótkvalifikációtól.

Vb-szereplés az olimpia jegyében

Sportág Arany Ezüst Bronz

Úszás 4 – –

Kajak-kenu 2 1 1

Vívás 1 2 –

Birkózás 1 1 1

Vitorlázás 1 – –

Atlétika – – 1

Összesen 9 4 3