Fotó: Boros Sándor
A Budafok a hetvenes évek derekán Jakab, Esterházy, Noskó, Tóth Kálmán vezérletével kis híján feljutott az NB I-be. Azóta nagy álma az élvonal a helyi fanatikusoknak. – Boldog lennék, ha sikerülne. Olyan csapat jutna fel, amely nem pesti mamutklub, hanem a főváros és a vidék határán áll, ahogy a szlogen is mondja, kisváros a nagyvárosban. Csak rajtunk múlik, hogy meg tudjuk-e tartani a helyezésünket. Szolnokon nem játszottunk jól, de egy jó csapat tud csúnyán is nyerni.
Csizmadia Csaba kinevezése a vezetőedzői posztra tavaly ilyenkor telitalálat volt. – Eddig sikeres, és szerintem az is marad – jósolja Bélteky.
– Ismeri a klubot, ismeri a játékosokat, remekül átlényegült játékosból edzővé, nagyszerű a kapcsolata az egykori társaival. Budafokon rend van a csapat körül, a szakmai stábban és a játékoskeretben, ez a sikerek záloga. És anyagilag is stabil a helyzet. Ez utóbbi az én reszortom. Nekem van a legkönnyebb dolgom, csak kimegyek a meccsekre.
Ennél azért bonyolultabb a helyzet, nyilván kulcskérdés a finanszírozás. Béltekynek ki kell nyitnia a pénztárcáját… – Az folyamatosan nyitva van! – mosolyodik el. – Ősszel átlagban minden második bajnokira hazautaztam Melbourne-ből. Magyarországon és Angliában is vannak üzleti érdekeltségeim, húsz éve van lakásom Budapesten. Kétlaki vagyok, mert bár Melbourne-ben születtem – édesapám 1956-ban emigrált –, Budapest legalább annyira az otthonom.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!