A rendőrök vitték le a pályáról a klasszisokat

Mára feledésbe merült, de több mint fél évszázadon keresztül lázban tartotta a futballszurkolókat. Hívták többféleképpen, például Húsvéti Serlegnek vagy Húsvéti Tornának, ám ez nemigen számított, a lényeg az volt, hogy előbb csak magyar, később külföldi csapatok részvételével igen rangos négyes torna zajlott húsvét idején. Az egykor patinás esemény történetéből nem hiányoznak az emlékezetes mérkőzések mellett a nagy botrányok sem.

1926-ban volt futballbotrány, nem is kicsi Forrás: Képszerkesztő: Katona Vanda

1926-ban volt futballbotrány, nem is kicsi
Fotó: Képszerkesztő: Katona Vanda

Nádler állítólag megkérte a kapitányt, hogy ne menjen be a pályára, amiért a rendőr az egyik odasiető kollégájával kivezettette a futballistát, Molnár György, az MTK csapatkapitánya gúnyosan megkérdezte Kiss Árkádot, hogy esetleg ő is lemenjen-e, mire újabb két rendőr őt is levitte, a kék-fehérek közül Kocsist az egyik egyenruhás ököllel megütötte, az arcát elöntötte a vér, és összeesett. Kiss Árkád ezek után engedélyt adott a folytatásra, ám az MTK játékosai levonultak, intézőjük, Frischer Károly ezt nyilatkozta: „Három játékosunktól megfosztott a rendőri beavatkozás, egészen természetes tehát, hegy nem voltunk hajlandók folytatni a mérkőzést. Amikor közölték velünk, hogy az igazoltatott játékosok is részt vehetnek a további játékban, akkor már a legtöbben megfürödtek és öltözködtek.”

A fradisták az ártatlanságukat hangoztatva annak a meggyőződésüknek adtak hangot, hogy a fegyelmi bizottság biztosan az ő győzelmüket hirdeti majd ki, de nem így lett. A tudósításokból kiderült, hogy a történtek nem igényeltek rendőri beavatkozást, ezért az újságok elítélték Kiss Árkád fontoskodását, de egy héttel a gyászos esemény után a IX. kerületi rendőrbíró minden felelősség alól felmentette. Sőt, kiemelte, hogy sportszerű magatartást tanúsított, mert engedte volna folytatni a játékot, sőt, az igazoltatott labdarúgókat is visszaengedte a pályára. Nádler Henrik és Molnár György hatósági intézkedés megszegése címén egyaránt egymilliós, Kocsis Ferenc hatósági közeg megsértése és hatósági intézkedés megszegése miatt kétmillió koronás büntetést kapott. Kocsis tagadott ugyan, de az egyik rendőr azt vallotta, hogy a játékos csirkefogónak, gazembernek nevezte Kiss Árkádot.

Az akkori sportnapilap is öles címmel tudósított a balhéról

Ami pedig a serleg sorsát illeti, a Ferencvárosé lett, de nem a fegyelmi bizottságnak köszönhetően. A félbeszakadt mérkőzésből hátralévő 18 percet zárt kapuk mögött lejátszották. A Nemzeti Sport április 16-án megjelent beszámolója szerint ebbe a bő negyedórába 22 szabadrúgás fért bele, gól viszont egy sem, így a döntetlennel a Fradié lett a trófea.

Bécs és Budapest

A következő évben rukkolt elő az osztrák Hugo Meisl a maga ötletével, amellyel végleg nemzetközi eseménnyé tette a húsvéti szervezett torna találmányát. Szombaton az egyik, hétfőn a másik fővárosban lépett pályára két-két magyar és osztrák csapat, amelyek így pompás bevételkiegészítéshez jutottak (a háború miatt 1940 és 1946 között nem rendezték meg a tornát). Olykor hűtlenek voltunk Ausztriához, mert egyszer-egyszer a cseh Slavia és Sparta Praha, a jugoszláv Beogradski és Partizan Beograd, illetve a svájci FC Basel is befurakodhatott a magyarok vetélytársai közé. Egy valami viszont nem változott, és ez a torna népszerűsége, és időnként a botrány is vissza-visszatért. Az Admira Wacker–Ferencváros mérkőzés a dugig megtelt bécsi Práter-stadionban a Fradi 4:2-es győzelmével ért véget 1939-ben, de nem csak emiatt maradt emlékezetes: sok száz osztrák szurkoló szaladt be a pályára, és közülük néhányan szinte félholtra verték Sárosi III Bélát. Tíz évvel később az Üllői úti stadionból hely hiányából kint rekedt több ezer ember balhézott, de a pályán sem honolt mindig a béke.

A Rapid–Bp. Honvéd találkozón 1954-ben 2:1-es hazai siker született, a házigazdáktól egy játékost állított ki a játékvezető, a kispestiektől viszont Czibort, Lórántot és Palicskót is idő előtt küldte el zuhanyozni. Az ádáz győzni akarást nem csupán a presztízs tüzelte a magyarokban. Hegyi Iván sportújságíró az egyik cikkében erről így idézi Machos Ferencet, a Bp. Honvéd, majd később a Vasas kiválóságát: ”Alig vártuk, hogy mehessünk Bécsbe bevásárolni. Ám tudtuk, ha nem nyerünk, nem hozhatjuk be a cuccot. Vagyis nem volt más választásunk, csapást kellett mérnünk az imperialistákra...”

Sárosi: két meccs, kilenc gól

A húsvéti tornák történetében természetesen nem csak szikrázó, hanem remek, színvonalas mérkőzések is sorjáznak. A Ferencváros például 1934-ben az Austriát szombaton 6:2-re, majd hétfőn a Rapidot 9:5-re győzte le – a 22 gólból dr. Sárosi György egymaga kilencet szerzett. A Bp. Honvéd 1953-ban úgy nyert 7:6-ra az Austria ellen a Práterben, hogy a 17. percben már 4:0-ra vezetett, a szünetben 4:4 volt az állás, majd kispesti szempontból 6:4 után 6:6 lett az eredmény, végül az osztrákoknak Kocsis góljára már nem volt válaszuk. Három évvel később ugyancsak a Honvéd a Práterben a Rapidot 4:0-ra, a Népstadionban két nappal később az Austriát 7:3-ra gyepálta el, igazi futballünnepé téve ezzel a húsvétot.

Mindez 1964-ig tartott. Akkor már egyre nemzetközibbé vált a kontinens klubfutballja. Csaknem tíz éve zajlottak a Bajnokcsapatok Európa Kupájának (BEK, a BL elődje), a Vásárvárosok Kupájának a sorozatai, 1960-ban elindult a Kupagyőztesek Európa Kupája (KEK) is, és a magyar élcsapatoknak akkor még az volt a szokása, hogy az utolsó fordulókig versenyben maradtak, így a Húsvéti Torna nemigen fért be a versenynaptárba, és az érdekessége, így pedig a tekintélye is megcsappant. A búcsú magyar szempontból remekül sikerült. Bécsben a Rapid és az Austria is úgy ért el 3:3-at az FTC, illetve az Újpest ellen, hogy az első mérkőzésen Hirnschrodt, a másodikon pedig Grausam a 90. percben egyenlített. Budapesten viszont hétfőn az Újpest 3:0-ra verte a Rapidot, a Fradi 2:1-re az Austriát, és így a liláké lett a serleg. A húsvéti tornák utolsó gólját Rákosi Gyula érte el, miután előzőleg gólpasszt adott a Fraydl fölött finoman átemelő Albertnak.

Azóta pedig az egykor hallatlanul népszerű húsvéti tornáknak már az emléke is megfakult.