A kézilabda-legenda Nagy László sportágat váltott

A Telekom Veszprém sportigazgatója, Nagy László tavaly a mezőny egyik újoncaként szenvedés nélkül futotta le a 21 097 méteres félmaratoni távot, amely után a következő lépcsőfokot és dicsőséget már a „teljes” maraton, azaz az 42 195 méter hosszú pálya megtétele jelentené a számára. Nem csupán rajta, hanem a közösségi sportolásra vonatkozó előírások változásán is múlik, hogy a tervét már az idén teljesíteni tudja.

Fotó: Dömötör Csaba Forrás: Nemzeti Sport

Nagy László, a kézilabdasport történetének legendás alakja, a Kézisek kézise választás második helyezettje, 209 válogatottsággal, 22 éves profi pályafutással, két olimpiai negyedik helyezéssel, és barcelonai légiósként megélt két BL-győzelemmel a háta mögött, ma is azt bizonyítja, hogy a sportolás visszavonulása után is mindennapjainak fontos része.

– Hetente háromszor futok. Ha Budapesten vagyok, akkor a Normafánál, ha viszont a Balatonnál, akkor a parton, máskor pedig a Veszprémet Almádival összekötő, teljesíthető emelkedőkkel tarkított kerékpáros úton. Nincs heti edzéstervem, hol 10-15, máskor 20 kilométert teszek meg, ahogy éppen a kedvem tartja és az időm engedi. Szerencsés vagyok, mert 207 centiméter magas és 118 kilós emberként is jó iramot tudok felvenni, és hazatérve sem sajog a térdem. Játékosként az „okos mérőeszközök” tanúsága szerint egy-egy húzós mérkőzésen 3,5-4 kilométert futottunk, vagy inkább robogtunk, a nyári alapozásnál pedig 3000 méteres távokat teljesítettünk, de az résztávokból és sprintekből, illetve rövid pihenőkből állt. Mostani futásaimra sokkal inkább jellemző az egyenletes tempó, ami éppen jó arra, hogy felkészítsem magamat egy még hosszabb táv teljesítésére. Ez pedig terveim szerint a maratoni lehet – nyilatkozta a tavalyi visszavonulása óta a Telekom Veszprém sportigazgatójaként tevékenykedő Nagy László az SzPress Hírszolgálatnak.

Kézilabdázó-pályafutása csúcsán klubcsapatában és a válogatottban is ő volt vezéregyéniség, csapatkapitányként nemcsak példát kellett mutatnia társainak a küzdeni tudásból, hanem minél több gólt is dobnia, a védelem tengelyében pedig az ellenfél támadásait megfékeznie.

– A félmaratoni táv teljesítése közben tapasztaltam meg először, hogy milyen más egy héttagú csapat tagjaként egy emberként küzdeni és taktikai feladatokat teljesíteni, mint egy futóversenyen sokezredmagammal együtt részt venni – folytatta Nagy László.

A tavaly visszavonult legendát 2011-ben a Handball Planet szavazásán az Év játékosának választották, még nagyobb dicsőségként pedig két évvel később a világbajnokság All Star csapatába is „beállították”. – Tavaly szeptemberben az volt a közös célunk egy barátommal együtt, hogy két óránál rövidebb idő alatt érjünk a célba. Ez azért is sikerült, mert magával ragadott a futótársaim lelkesedése és jó kedve. Az a légkör, mondhatnám úgy is, hogy hajtóerő, amit nem lehet szavakba önteni, csak megélni ott a nagy sokaságban.

Nagy László abban bízik, hogy ha elérkezik az első maratoni rajtjának a napja, jó erőbeosztással a megduplázott feladat sem fog ki rajta.

– Most még fogalmam sincs arról, hogy ha már beértem a célba, milyen új terv születhet a fejemben. Abban biztos vagyok, hogy nem szeretnék dupla maratoni táv lefutására vállalkozni, de Ironman se lennék. Sokkal inkább tekintenék kihívásnak egy olyan versenyt, ahol a távot kerékpáron és futva kell megtenni – mondta befejezésül a maratoni futóversenyre készülő kézilabda-legenda.