Az UEFA felvizezett Szuperligává alakítaná a Bajnokok Ligáját

Az UEFA nyilvánosságra hozta az elképzelését a Bajnokok Ligája átalakításáról, ami könnyen észrevehetően hajaz a európai futballelit régóta dédelgetett tervére, a Szuperligára. Orosz Pál, a Ferencváros vezérigazgatója szerint ez egy sajnálatos és aránytalan fejlődés eredménye, ám a Fradihoz hasonló klubokat kevésbé érintené a változás.

Ferencváros Barcelona labdarúgás Bajnokok Ligája Nemzeti Sport Török Attila Fotó: Török Attila Forrás: Nemzeti Sport

Lennart Johansson, az UEFA akkori elnöke nem hitt a fülének. Egy napon, még 1998-ban meglátogatta őt egy olasz cég, a Media Partner két képviselője, és kijelentették: új versenyt találtak ki az európai csúcskluboknak. Az ötlet a Szuperliga nevet kapta, a javaslat szerint 32 csapat alkotná, közülük 16 alapító részvétele garantált; a résztvevők két csoportban először alapszakaszmeccseken mérkőznének meg, utána pedig a két legjobb nyolc továbbjutásával haladnának tovább a liga döntőjéig.

Ami a lényeg: a 32 klub az ötlet mögött álló támogatóknak köszönhetően már csak a részvételért átlagosan csaknem 23 millió dollárt kapott volna akkoriban. Csak, hogy pontosan értsük, a Manchester United az azt megelőző szezonban a negyeddöntőig jutott a Bajnokok Ligájában, és ezzel majdnem kilencmillió dollár ütötte a markát – a különbség nem elhanyagolható.

Lionel Messi és Cristiano Ronaldo a koruk miatt talán nem játszanak már az új rendszerben (Photo by Josep LAGO / AFP)

Az UEFA határozottan elutasította a javaslatot, ám a Szuperkupa ötlete azóta állandó fenyegetést jelent neki. A múlt hét péntekén az európai szövetség nyilvánosságra hozta a javaslatát arról, hogy miként alakítaná át a Bajnokok Ligáját. A téma azért időszerű, mert a nemzetközi meccsnaptárról szóló megállapodás 2024-ben lejár, azaz itt a lehetőség az európai futball átszervezésére.

A jelenlegi 32 csapatos főtáblát további négy klubbal bővítenék ki kétszer tizennyolcra, a hagyományos csoportkörös lebonyolítás megszűnne.

A liga jellegű rendszerben valamennyi részt vevő csapat egyenként tíz mérkőzést játszana, az aktuális ellenfelek kilétének eldöntése ugyanakkor egyelőre nem tisztázott. Az őszi alapszakaszt követően az első nyolc helyezett automatikusan bejut az egyenes kieséses rendszerbe, a 9–24. helyezett csapatok pedig egy rájátszáson döntenének a fennmaradó nyolc továbbjutó kilétéről. Ha kialakult a legjobb tizenhat mezőnye, onnan a lebonyolítás megegyezne a manapság is érvényben lévő kieséses rendszerrel. Roppant fontos elem, hogy a sorozatnak 15 állandó tagja lenne, a javaslat megfogalmazása szerint „nagy hagyományokkal rendelkező, történelmileg fontos csapatok” akkor is résztvevői lehetnek a BL-nek, ha hazájuk bajnokságában nem sikerült kivívniuk a kvalifikációt.

Nem nehéz észrevenni a hasonlóságot: a javaslat kísértetiesen emlékeztet a 23 évvel ezelőtti ötletre. A lényeg természetesen az UEFA klubversenyeiből származó pénzek elosztása, és ebből a tortából a topklubok minél nagyobb szeletet akarnak maguknak kihasítani.

Antoine Griezmann és Sigér Dávid klubjai, a Barcelona és a Ferencváros nem ugyanabba a kasztba tartoznak
Fotó: Török Attila / Nemzeti Sport

– Ez a folyamat nem most kezdődött, hanem a hatvanas évek végén – kommentálta a javaslatot Orosz Pál, a Ferencváros vezérigazgatója, aki otthon van az európai klubfutball történéseiben. – Akkoriban a Ferencváros még kupadöntőt játszott a Juventusszal, ahol le is győzte, de ez ma már elképzelhetetlen. Akkoriban derült ki, hogy a futball nemcsak sport, hanem remek üzlet is, piaci alapon elkezdődött a nagy márkák kiépítése, és ez a folyamat az évtizedek során idáig ért el.

Egy Barcelona, egy Bayern München vagy egy Manchester United már több mint városi vagy nemzeti ügy, a márkájuk világszerte működik.

Ők vonzzák a legtöbb érdeklődőt, ők termelik a legtöbb pénzt, és ezért nyilván ők is igénylik a legnagyobb bevételeket is. Hozzáteszem: a mára lemaradt klubok egyikének sem tiltotta meg senki, hogy velük tartsanak.

A FIFA január végén szigorúan jelentette ki, hogy a labdarúgásnak az a szereplője – beleértve klubot és játékost is –, aki részt vesz egy esetlegesen az elitnek megszervezett Szuperligában, az sem a FIFA, sem a kontinentális tagszövetségek eseményein nem vehet részt – ehhez képest az UEFA most előrukkolt a Szuperliga egy felvizezett változatával.

– Sportszakmai szempontból ez az irány kifejezetten rossz, hiszen több csapat alanyi jogon lenne tagja a mezőnynek, de a gazdasági realitás szerint ott kell lenniük a vonzó márkáknak – folytatta Orosz Pál. – A baj az lenne, ha ezek a márkák összeállnának egy kartellbe, ezt megelőzendő van szükség a javaslatban tetten érhető kompromisszumra, hogy ne szakadjon szét az európai futball. A hozzánk hasonló klubokat ez a változás kevésbé érinti, mert most is roppant nehéz bekerülni a BL mezőnyébe, és nehéz lesz ezután is, számunkra a realitás továbbra is az Európa-liga, de a cél a Bajnokok Ligája.