Varga Csaba április 8-án indult el Budapestről Nepál fővárosa, Katmandu felé. A felkészülésről, az expedíció nehézségeiről még itthon beszélt részletesen a Magyar Nemzetnek. Onnan április 11-én repült Luklába, a Tendzing-Hillary repülőtérről még aznap Phakding (2600 méter) felé vette az irányt. A következő nap az utolsó nagyobb város, Namcse Bazar (3440 méter) volt a cél, ahol eltöltött plusz egy akklimatizációs napot, majd Tengbocse (3860 méter) után Dingbocséba (4240 méter) érkezett. Dingbocse környékén felmászott egy 5050 méteres csúcsra, hogy erősítse az akklimatizációját. Ezt követően Lobucse (4930 méter) érintésével jutott el az Everest alaptáborába. Luklától a trekking egésze körülbelül 55 kilométert és több mint 2700 méter szintemelkedést tett ki, ami kiváló előakklimatizációt jelentett az Everest pótlólagos oxigén nélküli megmászásához.
– A trekking gyönyörű utakon vezetett, én mégis mindvégig azt vártam, hogy megérkezzek az alaptáborba, és ma végre itt vagyok, ettől a naptól valóban kezdetét veszi az expedíció – mondta Varga Csaba.
A Kalifa-alpincsapat hegymászója önállóan építi ki a magaslati táborokat, és felszereléseit is saját erőből juttatja fel. A magaslati táborok kiépítésével párhuzamosan kezdetét veszi az akklimatizációs folyamat, melynek a során egyre nagyobb magasságban szoktatja hozzá szervezetét a növekvő oxigénhiányhoz.
A halálzónában, 8000 méteres magasságban a levegő oxigéntartalma már csak harminc százaléka a tengerszinten mérhetőnek, az ezzel járó sokkhatásra pedig csak fokozatosan tudja felkészíteni a szervezetét.
Éppen ezért komoly veszélyfaktor lehet a 2019-eshez hasonló, csúcsrégióban kialakuló „dugó”, amelyet jellemzően az oxigénes mászók idéznek elő, hiszen ők a folyamatos oxigénpótlásnak köszönhetően nem érzékelik a halálzónát, nem tapasztalják meg az oxigénhiány szervezetre gyakorolt, sokrétű negatív hatását. Így a „Tisztán” Magyar Everest-expedíció szempontjából kedvezőtlen adat, hogy a várakozásokkal ellentétben nem lesznek lényegesen kevesebben az Everesten – idén a közel négyszáz külföldi mászót hatszáz serpa segíti. Információink szerint Varga Csaba mellett csupán két alpinista képviseli a „tiszta” mászást, pótlólagos oxigén és magashegyi teherhordók segítsége nélkül.
Tehát a csúcsra igyekvő ezer ember közül harmadmagával próbál feljutni csak magára utalva.
