Budapest belvárosában találkoztunk 2012 nyarán. Richard Magyar egy ifjúsági szállóban vert tanyát egy barátjával. Azért érkeztek, hogy felfedezzék a magyar fővárost, s egyúttal az akkor 21 éves labdarúgó jobban megismerkedjen a gyökereivel. Az idő tájt Magyar a Halmstad profija és a svéd U21-es válogatott tagja volt. A származása mellett már akkor szóba került köztünk az is, hogy orvosi pályára készült, aminek most nagy jelentősége van a könyve miatt.
– Nagyapám magyar, a második világháború után telepedett le Svédországban – mesélte cirka kilenc éve Richard Magyar. – Édesapám már csak félig magyar, ez az oka annak, hogy nem tanultam meg a nyelvet, amit sajnálok. Gyerekkoromban jártam legutóbb Budapesten, családtagokat látogattunk meg a szüleimmel. Innen tudom, hogy a vezetéknevem gyakori errefelé: kinyitottam egy telefonkönyvet, és oldalakon át csak Magyarokat láttam.

– Tudom, hogy az itteni orvosképzés nemzetközileg kimagasló – tette hozzá akkor. – Svédországban nem egy, nem két magyar orvos dolgozik, és elismert szakemberek. Én is kacérkodtam az orvosi tanulmányokkal, megfordult a fejemben, hogy Budapestre jelentkezem egyetemre.
Ezen a ponton ugorjunk napjainkba, amikor Richard Magyar Mindaz, amit senki se mondott címmel önéletrajzi ihletésű könyvet írt. Nem tipikus futballista életútról van szó, a svéd élvonalbeli Hammarby játékosa azt meséli el, hogyan lett depressziós és hogyan küzdötte le a betegséget.
– Nem voltak valódi öngyilkos gondolataim, de közönyössé váltam az életem iránt. Nem érdekelt volna, ha történik valami, amibe belehalok – mesélte Magyar a svéd Expressen.se interjújában.
Négy évvel ezelőtt a német másodosztályú Greuther Fürth védője volt, amelyben két magyar labdarúgó is akadt, Megyeri Balázs és Pintér Ádám. Két idény alatt 49 meccsen lépett pályára Magyar a német klubban, kívülről úgy tűnhetett, minden rendben volt, mégis azzal a jelenettel indít a könyvben, hogy pánikolva sír a fehér kanapéján egy csupasz lakásban Nürnberg nyugati felén.
– Egészséges labdarúgó voltam, nem küzdöttem anyagi gondokkal, mégsem voltam boldog – mesélte. – Sokat olvastam, próbáltam rájönni, mi a baj velem.