Olaszország és Spanyolország – az Európa-bajnokságok történetében komoly hagyománya van a két válogatott összecsapásainak. A selejtezők során még sosem botlottak egymásba, viszont övéké a kontinenstornák leggyakoribb párosítása. Kétszer az olaszok nyertek, egyszer a spanyolok, háromszor ikszeltek. Ezek általában nem voltak gólokban gazdag mérkőzések, kivéve a 2012-es Eb döntőjét, amelyben a spanyolok 4–0-ra lépték le az olaszokat. A győztesek góljait David Silva, a most is csapattag Jordi Alba, Fernando Torres, valamint Juan Mata szerezte. Luis Enrique jelenlegi csapatából a kapitány Sergio Busquets is végigjátszotta a kilenc évvel ezelőtti mérkőzést. Az olaszok között a két rutinos középső védő, Leonardo Bonucci és Giorgio Chiellini jutott szerephez, mind a ketten végig ott voltak a pályán.
Bár a mérkőzést a londoni Wembley-stadionban rendezték meg, Rómában a hatóságok rendkívüli biztonsági készültséget rendeltek el. A városközpontban délután lezárták a Circus Maximus környékét. Az ókori lóversenypályán az esti órákban az Opera-színház szabadtéri előadása zajlott, de a szervezők attól tartottak, hogy a válogatott esetleges sikere esetén a szurkolók megrohamozzák a Circus Maximus mezejét, ahol hagyományosan ünnepelni szoktak.
Az UEFA honlapján minden mérkőzés eredményére lehet tippelni, és a szavazók közül a legtöbben 2-1-es olasz győzelemre fogadtak. Az esélyek egyébként úgy is kiegyenlítődtek, hogy az UEFA a meccs előtti napon egyik csapatot sem engedte a Wembley-ben edzeni. Magán a mérkőzésen csak Angliában élő olaszok és spanyolok szurkolhattak az országban érvényes karanténszabályok miatt, de természetesen ők is remek hangulatot teremtettek.
Spanyol szurkolók a londoni Wembley-stadionban
Fotó: MTI/AP/EPA pool/Andy Rain
A két szövetségi kapitány, Roberto Mancini és Luis Enrique egyaránt azt nyilatkozta előzetesen, hogy az a csapat nyer, amelyiknél többet lesz a labda. Ha tényleg ennek kellett döntenie, akkor az olaszoknak esélyük sem volt, hiszen negyedóra elteltével már hetvenöt százalékos labdabirtoklásnál tartottak a spanyolok. Mégis, nem sokkal később Simón kapus hibája után az olasz válogatott totojázhatott el egy helyzetet, majd a másik oldalon Olmo közeli lövését védte szépen Donnarumma. Az kiderült, hogy Mancini altatott, ugyanis a hispánok a nagy mezőnyfölényüket nemcsak maguknak, hanem az ellenfél taktikájának is köszönhették. Az azzuriknak eszük ágában sem volt sokat birtokolni a labdát, ők gyors ellentámadásokra spekuláltak, az pedig más kérdés, hogy a spanyol válogatott felkészült erre a húzásra. Így rendkívül jó iramú, a kevés helyzet ellenére élvezetes meccsel rukkoltak elő a csapatok.
