Huszák János már öt éve is élvonalbeli diszkoszvető volt, amit a 64,89 méteres egyéni csúcsa is bizonyított, mégis elúszott az olimpiája, mert a nevezési szint akkor kerek 65 méter volt. A legjobbját idén 65,38-ra javította Szombathelyen, Splitben megnyerte a dobó Európa-kupát, Debrecenben az országos bajnokságot, s nyolcszor dobott 63 méternél is nagyobbat, de ez is kevés volt ahhoz, hogy kijusson Tokióba. Mindössze 62 centiméteren, a világranglistán pedig 3-4 ponton múlott, hogy az olimpia felé vezető úton a sorompó ezúttal sem emelkedett fel előtte.
Ahhoz képest, hogy a Ferencváros 29 esztendős dobóatlétája öt év leforgása alatt két olimpiáról is lemaradt, Huszák János minden mondata arra utal, hogy sorsának alakulása nem roppantotta meg. Ez viszont távolról sem jelenti azt, hogy egy vállrántással belenyugodott volna a történtekbe, és most úgy csinálna, mintha néhány vetélytársának erősen megkérdőjelezhető eredménye nem zökkentette volna ki a nyugalmából. Először 2016-ban, aztán az idén is, amikor előkerültek a régi trükkök.
– Ne tűnjön vádaskodásnak, még kevésbé vagdalkozásnak az, amit mondok, de ahogy a 2016-os olimpia évében, úgy idén, a szintteljesítés és a világranglistapontok gyűjtésének hajrájában is szép számmal születtek olyan égből pottyant eredmények, amik messze nem a valóságot és az igazi tudást tükrözték. Akadt olyan diszkoszvető, aki a szintteljesítési határidő lejártának utolsó napján, este 8 órakor talált rá a legjobb formájára, és az egyéni csúcsán métereket javítva lett egyszerre csak, szinte a semmiből előbukkanva, tokiói induló. Mások még 2019-ben dobtak akkorát, hogy csak néztünk, aztán Tokióban harmatgyenge teljesítménnyel az indultak még osztályba süllyedtek. Ezekkel a mesterkedésekkel sajnos nem lehet mit kezdeni, csak sommásan megállapítani, hogy ennek nem így kellene lennie – nyilatkozta az SzPress Hírszolgálatnak Huszák János, aki nem felelősöket keres, hanem helyesen, a munkájára és saját terveire igyekszik terelni a figyelmet.
– Varga Rolandnak, az edzőmnek, és vele együtt nekem is az a véleményem, hogy a jól felépített felkészülésnek köszönhetőn remek formába lendültem az olimpia évében, és ott is lett volna a helyem a tokiói mezőnyben. Nem a nagy mellény mondatja velem, de egy 65 méteres dobásra is képes lettem volna, amivel most az első hatba lehetett kerülni. Van az a mondás, hogy három a magyar igazság, ami alól azért szeretnék kibújni, mert semmiképpen sem maradnék le sorozatban a harmadik olimpiámról. Ha valami nagyon rossz és váratlan nem kavar be, mert súlyos sérülések már háromszor is lefékeztek, és a manipulációknak is az elejét tudják venni, akkor ígérhetem, hogy Párizsból pontszerzőként fogok hazatérni. Önbizalom-növelő lenne a számomra, ha 2022-ben, amikor Európa-bajnokságot és vb-t is rendeznek, kétszer is a döntőbe jutnék, hogy aztán a mércét még magasabbra tudjam állítani magam előtt a 2023-as budapesti világbajnokságon. Nincs annál szebb egy sportoló számára, mint hazai pályán versenyezni, magyar szurkolóknak örömöt szerezni a jó teljesítményekkel.
A legközelebbi megméretésre viszont, ami igazolhatja Huszák szavait és jó formáját, már néhány nap múlva, az augusztus 24-én az MTK Lantos Mihály Sportközpontban megrendezésre kerülő „Continental Tour Bronze” versenysorozatba tartozó Magyar Nagydíjon sor kerül. A nemzetközi viadal nem akármilyen különlegessége, hogy a Nemzetközi Atlétikai Szövetség a koronavírus-járvány miatt elhalasztott Gyémánt Liga versenyekből két szám, a női súlylökés és – Huszák örömére – a férfidiszkoszvetés megrendezését Budapestre bízta.
– Örömöt okozna és talán még elégtételt is jelentene a számomra, hogy ha még az idén ki tudnék rukkolni egy újabb egyéni csúccsal, az első 66 méternél nagyobb dobásommal. Még az olimpia előtt kinéztem magamnak a sencseni Gyémánt Liga versenyt, de mivel a kínai város nem lehet házigazda, most az következik, hogy nem én megyek a távoli országba, hanem a diszkoszvetőverseny jön el hozzám Budapestre, amiben nagy lehetőséget és annál is nagyobb kihívást látok – mondta befejezésül Huszák János.
(A borítóképen: Huszák János a spliti Európa-kupán. Forrás: European Athletics)
