Pádár Beáta vasárnap délelőtt az MTI-nek elmondta, hogy január 30-án Svájc érintésével utazott Pekingbe, hogy a női short track számok főbírójaként tevékenykedjen, de amikor 31-én megérkezett az olimpiára, a repülőtéren elvégzett PCR-tesztje pozitív eredményt hozott. Előtte, otthon minden tesztje negatív volt, ezért szállhatott fel a repülőre és kapta meg a beutazási vízumot. A reptéri pozitív teszt miatt a megérkezési szállodából rögtön átvitték egy karanténhotelbe, ahol tíz napot töltött. Mindennap tesztelték, de sokáig pozitív Covid-teszteket adott; egyszer előfordult negatív is, másnap azonban megint pozitív lett az eredmény.
– A fertőzési adataim egyre javultak, és amikor közelített a megfelelő értékhez, kértem a Nemzetközi Korcsolyázószövetséget, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság orvosi bizottságának segítségével „szabadítsanak ki” a karanténhotelből, hiszen szeretnék dolgozni. A hotelben a civil munkámat tudtam végezni home office-ban, működtek olyan programok is, amelyek segítségével tudtam tartani a kapcsolatot a szeretteimmel, ismerőseimmel. Ezzel együtt ez egy bezártság volt, nem ezért jöttem ide – mondta Pádár Beáta, aki négy éve Phjongcshangban asszisztensként működött közre a rövid pályás gyorskorcsolyázóknál.
Hozzátette, hogy szerdán végre visszaköltözhetett a „rendes” szállodába, de azzal a feltétellel, hogy senkivel nem találkozhat, nem étkezhet és nem utazhat együtt.
– Pénteken megengedték, hogy kimenjek a short track versenyre, de nem mint főbíró, ám így is tudtam valamit segíteni. Ma, vasárnap megint kimehetek a Fővárosi Fedett Stadionba, és remélem, végre teljes munkát végezhetek. Felajánlották, hogy hazautazhatok, de ezt nem fogadtam el, szeretnék bíráskodni – mondta el Pádár Beáta.
Hangsúlyozta: mentálisan sokkal jobban megviselték a történtek, noha a közel két hét alatt öt kilót fogyott, keveset tudott enni, aludni, fájt a torka, izomfájdalmai voltak és fáradtság gyötörte.
Nem kaptunk gyógyszert, vitamint. Minden reggel feljöttek hozzám, elvégezték a PCR-tesztet, megnézték a vérem oxigénkapacitását és megmérték a lázamat. Amúgy senki nem mondott semmit, hogy mire számíthatok, mi lesz. Nem ezt várnánk az otthonunktól 7000 kilométerre... – fogalmazott keserűen Pádár Beáta.