Az amerikai építészek az atlétikai világversenyek megállíthatatlanul növekedő területi és logisztikai igényeivel nem törődve készítették el a 2020-ban átadott új eugene-i Hayward Field stadion terveit, ami most komoly fejfájást okoz a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (WA) szakembereinek. Morognak és elégedetlenek a szolgáltatók is. Tagadhatatlan, hogy a tervezők a saját fejük után mentek, kezüket a helyi hagyományok szelleme vezérelte, amelyre most már hiábavaló azt mondani, hogy nem így kellett volna… Változtatni szinte semmin sem lehet, mert az amerikai földön első alkalommal megrendezendő szabadtéri világbajnokság első versenynapjától már csak alig több mint három hónap választ el bennünket.
A helyzetről az SzPress Hírszolgálatnak Mátraházi Imre beszélt, aki immár tizenhét éve a WA versenyszervezési osztályának főmunkatársa. A Monacóban dolgozó magyar szakember volt a legutóbbi, a 2019-ben Dohában megrendezett világbajnokságnak a pályáért és annak minden felszereléséért felelős technikai delegátusa.
– Az idei világbajnokságnak otthont adó új atlétikai létesítmény hajszálpontosan azon a helyen épült fel, ahol a régi állt, valahogy úgy, ahogy a lebontott Puskás Ferenc Stadion területén a magasba emelkedtek a labdarúgást szolgáló Puskás Aréna falai. A szépségre „odaát” sem lehet panasz, ugyanakkor a küzdőtér szokatlan elrendezésére, a kiszolgálólétesítmények elégtelen kapacitására ugyanezt már nem lehet állítani. Lemásolva a múlt századbeli eredeti elképzelést, amit csak lehetett, bezsúfoltak a pálya déli oldalára. Itt alakítottak ki két-két magasugróhelyet és súlylökőkört, valamint a gerelyhajítók nekifutóját, és itt állítanak majd fel a gyepen egy olyan faramuci kalapácsvető-ketrecet, amelyet a világ még soha nem látott. Ráadásul hihetetlenül közel a diszkoszvetés területétől. A pálya északi oldalára semmi sem került, és éppen ez az aszimmetrikus kialakítás sugallja azt, hogy a végleges időrend kialakítása a szokásosnál jóval nehezebb feladatot jelent. A zsúfoltság, a versenyhelyek és szektorok szokatlan közelsége miatt még az sem megnyugtató, hogy a pálya egyik hosszanti oldalán két-két távolugró, illetve hármasugró, a másikon pedig ugyancsak két rúdugró versenyhelyet alakítottak ki, ugyanis ezek is gyepszőnyegre kerültek. A házigazdák szerint minden rendben lesz, mi viszont, akik a húsvét előtti helyszíni szemlén a nemzetközi szövetséget képviseltük a technikai beszállítókkal együtt, komoly fenntartásunknak adtunk hangot. Az atléták biztonságos versenyzéséről sem vagyunk meggyőződve. Arra is fel kell készülni, hogy ezúttal nem csupán a versenyzők, hanem a szervezők számára is nagy kihívást jelentő világbajnokság következik – nyilatkozta az SzPress Hírszolgálatnak Mátraházi Imre.
A szakember úgy gondolja, hogy a bejárást követően az amerikaiaknak át kell gondolniuk a terveiket, hogy a beszállítók, a szolgáltatók, nem utolsósorban a televíziós közvetítők igényeinek jobban meg tudjanak felelni.
Zsúfoltság mindenhol
Az amerikaiak tehát kötötték magukat ahhoz, hogy az új stadion nemcsak ugyanott, hanem ugyanakkora területen épüljön fel, mint az, amit a múlt század elején, 1919-ben avattak fel. Amikor a pályát még erdők és ligetek vették körül, tehát volt elegendő mozgástér. Mára a környék teljesen beépült az egyetemi létesítményekkel és a lakóházakkal, az úthálózat kötött, a felvonulási terület pedig elképesztően szűkös.
– Nem túlzok, ha azzal a kifejezéssel élek, hogy a stadion kiszolgáló részeiben egy talpalatnyi hely sem marad majd üresen, már most amolyan világbajnoki „előverseny” folyik minden egyes irodáért és valamennyi négyzetméterért. Határt szab a szokásos és szükséges helyelosztásnak, hogy a lelátók csak a pálya körülbelül kétharmadát veszik körül, így az azok alatti területeken a szükségesnél kevesebb hellyel lehet gazdálkodni. Csupán a Seiko közel száztagú stábbal érkezik, külön iroda kell az adatfeldolgozás és a videókontroll berendezéseinek és az ott dolgozó szakembereknek, még nagyobb terület az esemény audiovizuális szolgáltatójának, és még sorolhatnám. Évről évre bővül és korszerűsödik az a műszaki, informatikai, fény- és hangtechnikai háttér, ami látványosabbá és eladhatóbbá teszi a világversenyeket, mindezeknek még egy jóval tágasabb stadion is csak nehezen tud kellő nagyságú területet biztosítani. A Hayward Field falai között és a közvetlen környezetében ugyanakkor még annyi szabad hely sincs, ahol az üres dobozokat és más hasonló eszközöket tárolni lehetne, de olyan utakat sem láttunk, amelyeket a beszállítóknak és a szerviz feladatait ellátóknak tartanának fenn – sorolta a problémákat Mátraházi Imre.
Budapesttel össze sem hasonlítható
Távolról sem udvariatlan az a megállapítás, hogy Eugene nem az az amerikai város, amely különleges látványosságokkal, rá jellemző nevezetes épületekkel és városrészekkel büszkélkedhetne, amelyek a maratonfutás és a gyaloglás hosszú televíziós közvetítései közben kiemelkedően szép hátteret biztosítanának. Virágos rétek, erdők és parkok lesznek láthatóak a háttérben, aminek a tévések cseppet sem örülnek.
– Büszkék lehetünk arra, hogy a váltóbotot jövőre átvevő Budapest a világ egyik legszebb városa. A Hősök tere, a Parlament, az Operaház és a Duna olyan díszletet jelent majd a tévéseknek, amit eddig is nagyra tartottak, és jövőre is előszeretettel mutatnak majd be az öt földrész legkevesebb ötmilliárd nézőjének – mondta Mátraházi Imre.
A kétszázezernél kisebb lélekszámú Eugene az Amerikai Egyesült Államok északnyugati részén található, Oregon államban is csak a harmadik legnagyobb település. Ide várnak mintegy kétszáz országból közel kétezer atlétát, és annál több, a média területein dolgozó munkatársat.
Borítókép: Az eugene-i stadion látványterve (Forrás: LOC Eugene)
