Aki nélkül nem volt négyes

Mit sem változott az elmúlt évtizedben, sudár teste széles vállakban végződik, mintha még ma is a fél életét a vízen töltené. Egyedül a homlokán az apró ráncok utalnak az évek múlására, de csak arra, s nem a szaporodó gondokra: Horváth Gábor a civil életben is sikeres ember. A kajak négyessel kétszeres olimpiai bajnok egykori kiválóság sportága többi nagyságával egyetemben várja a szegedi világbajnokság rajtját; Kopasz Bálintban látja a lehetőséget arra, hogy férfikajakban is újra sikeresek legyünk.

A szakember Újbuda sportéletéért is felel Forrás: Mirkó István

– Az 1999-es vb-n ültek össze négyesben, s miután egy év múlva megnyerték az olimpiát is, mindenki arra számított, hogy évekig uralják a mezőnyt. Ehhez képest már 2001-ben felbomlott az egységük. Minek köszönhetően találtak egymásra ismét 2004-ben?

– Ez még 2003-ban történt. Más-más hajóegységekben bár, de egyikünk sem zárt sikeres világbajnokságot abban az évben, Botond például ki sem jutott a vb-re. Még hazafelé, a repülőn vetettem fel Ákosnak, talán újra meg kellene próbálni együtt. Odáig jutottunk, hogy még Ferihegyről felhívtuk Botondot, aki szintén rábólintott. Olyan tudatosan talán sohasem készültem a négyesre. Már szeptemberben elmentünk közösen edzőtáborozni, négyesben is végig eveztünk az idényben, az olimpiára ismét csúcsformába lendültünk.

A szakember Újbuda sportéletéért is felel
Fotó: Mirkó István

– Indult az 1998-as és a 2006-os szegedi világbajnokságon is. Milyen emlékeket őriz ezekről?

– 1998-ban kajak kettes ötszázon bronzérmes lettem Bártfai Krisztiánnal, ami akkor nem számított hatalmas eredménynek, de ma olimpiai számban nagyon örülnénk férfikajakos éremnek. 2006-ban új összeállításban, Gyökös Lajossal, Kökény Rolanddal és Vereckeivel indultunk, és sokak meglepetésére nyertünk. Én abban a hajóban is jól éreztem magam, ahogy 1996-ban Csipessel, Adrovicz Attilával és Rajna Andrással is, akikkel ezüstérmesek lettünk Atlantában. A 2006-os sikerben csak az bánt, hogy elmaradt a folytatás. A 2007-es Eb-ezüstért és a vb-4. helyért nincs okunk szégyenkezni, azért annál inkább – s nemcsak nekünk, hanem a sportág akkori irányítóinak is –, hogy 2008-ban olyan egységtől kaptunk ki célfotóval a válogató szétlövésén, amely kvótaszűke miatt nem is indulhatott Pekingben. Persze az is az igazsághoz tartozik, hogy miután Séra Miklós, aki összerakta azt a négyest, 2007-ben sajnos örökre távozott közülünk, gyengült az addigi roppant erős kohézió. Ám véletlenül sem akarok panaszkodni, szemernyi hiányérzetem sincs a pályafutásommal kapcsolatban.

– 2012-ben Kökény még olimpiai bajnok lett Dombi Rudolffal, Kammerer pedig ezüstérmes a négyessel, de miután kifutott ez a generáció, az azt követő meg sem közelíti az önök eredményeit. Miért nem?

– Mi nem egyszerűen Gyuzsóék örökébe léptünk, hanem leváltottuk őket. Ugyanezt a minket követő korosztály viszont nem tette meg. Én is várom már, hogy végre férfikajakban is újra sikeresek legyünk. Ezért is szurkolok Kopasz Bálintnak nagyon, aki kiemelkedik a magyar mezőnyből, s a kajak egyes 1000 méteres versenynek ő az egyik esélyese. Ám az érmeknél most tényleg fontosabb, hogy lehetőleg a maximális tizennyolc kvótát begyűjtsük Szegeden.

– Ezt ugye nem a szurkoló, a korábbi bajnok mondja?

– Tudom, hogy a magyar kajak-kenuban szinte csak az aranyérem számít. Ám a szövetség elnökségi tagjaként, a Honvéd szakosztály-igazgatójaként pontosan tudom, hogy most tényleg a sikeres kvalifikáció a legfontosabb.

– Ráadásul nemcsak a Honvéd kajak-kenusait irányítja, hanem szakmai igazgatóként egész Újbuda sportját. Nagy felelősség?

– Ha azt nézzük, hogy Újbuda a főváros legnépesebb kerülete, sőt százötvenezer lakosával az ország ötödik legnagyobb városa, akkor igen. Ám sosem voltam az a típus, akit nyomasztottak a feladatok. Úgy érzem, testhezálló ez a munka, annál is inkább örömmel csinálom, mert a kislányom is itt sportol a kerületben. Neki is van köze a vízhez, csak éppen más halmazállapotban. A női hoki dinamikusan fejlődik, s ő kimondottan ügyes, behívták már a korosztályos válogatottba, azt gondolom, jól választott.