A kiváló sportember a sportpályafutása végeztével tanult szakmájában, mérnökként helyezkedett el.
– Beláttam, ha nem hagyok fel a játékkal, nagy hátrányba kerülök a civil életben. Így viszont szép karriert futhattam be a munkám révén is. 1968-ig dolgoztam a Népstadionban, majd a TF következett 1986-ig, ahol műszaki igazgató lehettem. Ekkoriban kezdtük a sporttechnológiai szakmát felépíteni. Az építész-tervezők mellett mindmáig alkalmazzák ezeket a szakembereket, akik egy sportlétesítményen belül a sportágak technikai követelményeit meghatározzák. A TF után részt vehettem a Hajós Alfréd- és a Komjádi-uszoda rekonstrukciójában is. 2002-ben mentem nyugdíjba, de a sporttechnológiai megbízásokkal levezetésként mindmáig szívesen foglalkozom.
Pályafutásom során mintegy százhatvan sportlétesítmény tervező-előkészítő munkálataiban vettem részt. Különösen a szívemhez nőtt a Ferencváros stadionjával szembeni új MVM Dome, a leégett Körcsarnok és az eredetileg Taróczy Balázsnak készült, Vasas Pasaréti úti teniszcsarnok, amelyből nagyon szép kosárlabda-centrumot sikerült kialakítani.
Nagy hatást tett rám a TF sajnálatosan leégett, fedett atlétikai csarnoka is, amelynek padlózata több sportág versenyeire is alkalmas volt.
Judik Zoltán visszavonulása után is rendszeresen sportolt.
– Az öregfiúkkal a hétfői napokon játszottunk a Honvédban, majd évtizeddel később elfogytak a játékostársak… Mivel már előzőleg is teniszezgettünk Gremingerrel, Simonnal, Benczével, Schmitt Pállal és Buda Istvánnal, így adott volt az irány. Az öregfiúk között versenyeztem is, elsősorban párosban voltam eredményes. A legsikeresebb a 2018-as esztendő volt, mikor a Nemzetközi Teniszszövetség (ITF) világbajnoki tornáján korosztályomban a második helyen végeztem Szentirmay Erzsébettel párban. Az év végi világranglistán pedig egyéniben elsőnek rangsoroltak.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!