Futball vagy katonaság: egyszerű választás
– A korabeli sajtót figyelve valósággal berobbant a köztudatba. Az első meccsén tizenegyest védett, a Népsporttól pedig sorozatban kapta a jobbnál jobb osztályzatokat.
– Valóban, sokat számított, hogy az első alkalommal kivédtem a békéscsabai Kerekes Attila büntetőjét, ettől mindenki elfogadott. Nyertünk, ami lendületet adott, és az első három forduló után a tabella élén álltunk három győzelemmel és hét nullás gólkülönbséggel. Persze, ettől nem kaptunk vérszemet, ha kevéssel is, de sikerült bennmaradnunk, ami bravúrnak számított. Nekem jól ment a védés, de ehhez kellett egy remek védelem, amelynek az idősebb tagjai, mint például Gálhidi György és Elekes József várták tőlem, a tinédzsertől, hogy irányítsam őket.
– Nem volt túl merész lépés az azokat az éveket uraló Honvédhoz szerződni? Csepelen húsz lövésből tizennyolcat kivédett, már parádézott, Kispesten a kapus két-három labdát kényszerült hárítani, abból egy hiba már feltűnő lehetett.
– Ez így van, de a válasz összetett. Szerettem Csepelen játszani, annak ellenére, hogy a csapat a második évre tovább gyengült, és ki is esett.
Komora Imre, a Honvéd vezetője odajött hozzám, és azt mondta, Karcsikám, jössz hozzánk vagy mehetsz valahova másfél évre katonának. A második nem tűnt túl vonzó lehetőségnek, ráadásul két remek évvel a hátam mögött a bajnokcsapat hívott,
nem riasztott el a kihívás, de igaz, csak ott döbbentem rá igazán, hogy a Honvéd mennyire más világ. Például azért is, amit a kérdésben megfogalmazott.
– Mindössze négy bajnokin védett.
– Tény, nem lett sikeres időszakom a kispesti, de úgy fogom fel, hogy rengeteget tanultam, és hasznomra vált. Közben kerestek több klubtól is, és mert Vácról Brockhauser István éppen elment Újpestre, ott első kapus lehettem, ezért odaigazoltam. Kis csapat, sok melóval, hasonló a Csepelhez, és sokat védhettem, jól is ment a játék. Másfél év után a belga Antwerpen képviselői eljöttek a Fradi elleni meccsünkre valaki mást megnézni, ám napokkal korábban megsérült a kapusuk. Kikaptunk egy nullra, de túlzás nélkül remekeltem. Egész héten nem edzettem betegség miatt, de szerencsére vállaltam a játékot, mert a belgák kölcsönvettek fél évre, majd a nyáron végleg megszerezték a játékjogomat. Némi tréfával mondhatom, így is részese lettem a Vác bajnoki címének, mert az értem kapott pénzből a klub több játékost is megvehetett.