– Rengeteg érzelem kavarog bennem. Nagyon hálás vagyok az áldásért, hogy történelmi aranyérmet nyertem hazámnak. Harminchét évesen Davis-kupa-győzelem és olimpiai bajnoki cím Szerbiáért. Mindent először is a hazámért teszek. Ennél nagyobb boldogság nem is érhetne. Szívem, lelkem kitettem, hogy nyerjek. Vitathatatlanul a pályafutásom legnagyobb sikere – így próbálta szavakba önteni az érzelmeit Novak Djokovics a Carlos Alcaraz ellen megnyert döntő után.
Miként megírtuk, a mérkőzés után elképesztő feszültségben volt Djokovics, remegett mindene, ahogy elterült a salakon. Aztán persze kiengedett, mint mondta, alig várja, hogy végre ünnepelhessen. Családi körben mindenesetre elkészült a történelmi kép.
Carlos Alcaraz fejet hajtott
– Aranyat szerettem volna szerezni, a vereség sosem kellemes, de emelt fővel távozom. Az utolsó labdáig küzdöttem. Mindent beleadtam. Ha így veszítesz, büszkén hagyod el a pályát. Djokovics még nálam is jobban akarta az aranyérmet, megérdemelten győzött. Azért könnyeztem, mert nem tudtam valóra váltani a spanyol emberek vágyát. De hát nagyon nehéz érmet szerezni az olimpián – mondta Alcaraz sportszerűen.
Alcaraz vallomása Djokovicsról
Alcaraz azt is elárulta, Djokovics mit mondott neki a meccs után a hálónál.
– Azt mondta, egyszer majd én is győzök, meg fogok érte szenvedni, eljön az én pillanatom – elevenítette fel a jelenetet Alcaraz, majd arról beszélt, az olimpiai döntő kettejük tavaly Cincinnattiben játszott mérkőzésére emlékeztette.
– Minden ellene lejátszott meccs nagy csata, igazi csemege a nézőknek is. Az ellene vívott mérkőzések jobb játékossá és jobb emberré tesznek. Ambícióval dolgozom tovább, hogy jobb legyek Djokovicsnál.
