Hiába húzóember klubcsapatában, a válogatottba újfent nem kapott meghívót Nagy Ádám, akinek a mellőzése kérdéseket vet fel. A szurkolók körében kifejezetten megosztónak számító középpályás éveken keresztül alapember volt Marco Rossi irányítása alatt. Most úgy maradt körön kívül, hogy a posztján egyaránt meghívót kapott kevés játéklehetőséggel bíró játékos, valamint újonc is – mindezt a világbajnoki selejtezőkre készülő keretbe. Pedig amit a Speziában nyújt, azt már nem lehet pusztán statisztikai mellékzajnak tekinteni.

Nehéz eldönteni, hogy Nagy Ádámot vajon még mindig a 2016-os berobbanás fényében ítéljük meg – vagy éppen annak árnyékában. A franciaországi Európa-bajnokságon akkor huszonegy évesen lett alapember Bernd Storck válogatottjában, majd később járt a Serie A-ban, a Championshipben, és most az olasz másodosztályban is.
Egy biztos: kevés olyan magyar játékos van, aki hosszú éveken át képes volt olasz futballközegben megragadni, és nemcsak túlélni, hanem értékes láncszemként megmaradni. Ennek ellenére a 2025-ös naptári évben a második kerethirdetés során sem volt ott a neve Rossi listáján.
Nagy Ádám a Spezia húzóembere
Ez önmagában is figyelemre méltó, de különösen úgy, hogy közben a klubszinten nyújtott teljesítménye egyre erősebb. A Spezia Calcio középpályása ebben a szezonban újraépített karakterű csapat oszlopa lett: nem a látványért felel, de nélküle nem állna össze a rendszer. A liguriai csapat, amely tavaly még az utolsó fordulóban a kiesés ellen küzdött, most bronzérmes lett a Serie B-ben – és ez nem a szerencsén múlott. Ez az „Aquilotti” stabilan építkezett, és mindössze hat vereséggel hozta le az idényt, ami még meggyőzőbb mérleg, mint a 2019–2020-as szezonban, amikor végül feljutott a Serie A-ba Vincenzo Italiano vezetésével.
Az idei Spezia másfajta csapat: intenzívebb, agresszívebb, és sokkal inkább a mezőny dominálására épít. Bár labdabirtoklásban nem kiemelkedő, az ellenfél térfelén gyakorolt nyomásban annál inkább. Ez a felfogás pedig olyan játékosokat kíván, akik egyszerre tudnak stabilitást, de dinamikát is adni a csapatnak. Nagy Ádám ebben a közegben tökéletesen megtalálta a helyét. A Luca D’Angelo irányította alakulat rendszerének alapját a 3–5–2-es formáció adja, ahol kulcsszerepet kap a középpálya tengelyében játszó játékos: ő az, aki egyszerre felel a labdakihozatali szakaszért, a presszing alatti kontrollért és a támadások elindításáért.