Bejárható-e újra Hosszú Katinka útja? A magyar tehetség nekivág

Delfinkirálynőnek hívják, az érettségi mellett már sokadik világbajnokságára készül, ősszel pedig Hosszú Katinka korábbi egyetemén, Kaliforniában bontogatná tovább a szárnyait – Molnár Dóra 18 évesen már többször berúgta azt a bizonyos ajtót.

A 2024-es rövidpályás-vb-n mindenkit meglepett a magyar négyes Fotó: MTI/Illyés Tibor

A juniorok között kis túlzással tönkreverte a mezőnyt 100 és 200 méter háton, illetve 100 gyorson, majd 15 évesen, élete első felnőtt-ob-jén is aranyérmet szerzett. Ezt követően a 2022-es budapesti felnőtt-vb-n ismerte meg igazán a nagyközönség, amikor 200 háton és váltóban is finalista volt. A fő számában, 200 háton a párizsi olimpiára is kijutott, amely tapasztalatszerzésnek tökéletes volt neki. A francia fővárosba már kétszeres Európa-bajnokként – mindkettő váltóban – utazhatott. 

Kiemelkedő eredmények ilyen fiatalon, de ez – ahogy minden élsportolónál – számos lemondással járt. Barátai többször azon viccelődtek az iskolában, hogy többet jár versenyekre, mint a gimnáziumba.

Molnár Dóra már 15 évesen országos bajnok volt a felnőtteknél            Fotó: Hegedüs Róbert

Névházasság az FTC-vel

Molnár 2025 februárjában a Ferencvároshoz igazolt, viszont ez csak formalitás volt, miután továbbra is a XXII. kerületben jár edzeni.  

– Ebbe nem nagyon mennék bele, de a háttértámogatás volt a fő ok. Nyilvánvalóan a Budafóka is szponzorált, de az FTC nagyobb egyesület, ezáltal még több lehetőséget biztosít. Viszont tényleg csak formalitás volt, hogy az edzőmmel átigazoltunk, hiszen az edzések továbbra is Budafokon vannak. 

Az igazán nagy bejelentés azonban még 2024 őszén volt, amikor kiderült, hogy Molnár is csatlakozik az amerikai kontingenshez 2025 nyarán, a University of Southern California csapott le rá.  

Alabamából és Kaliforniából kaptam ajánlatot. Mindkettő nagyon tetszett, és mindkettő sportösztöndíjat ajánlott. Végül Los Angelesre esett a választás, ahol mindig jó az idő és tengerpart is van. S nem elhanyagolható, hogy a barátnőm, Ábrahám Minna szintén ott tanul. Emellett az ottani edzőm, Lea Maurer hátúszásban olimpiai érmes (az amerikai úszó még 1992-ben Barcelonában lett bronzérmes 100 háton – a szerk.), ami nekem különösen jó hír. 

Miben más, esetleg jobb az amerikai úszórendszer? 

Az olimpiai bajnok Kós Hubert révén az elmúlt években már megtudtuk, hogy az amerikai felkészülés nagyon sikeres – főleg, ha az edződ Michael Phelpst is a csúcsra vezető Bob Bowman. Az már több beszámolóból kiderült, hogy miben más az ottani edzésmódszer, versenyrendszer, mint az itthoni.  

• Már az edzéseken is versenyhelyzet van az úszók azonos szinten lévő társakkal vannak egy csoportban. A tréningek rövidebbek, de sokkal intenzívebbek. A víz alatti programok kiemelkedőek, a fordulókra és a delfinezésekre különösen nagy hangsúly kerül.  
• Az egyetemi rendszernek hála több verseny van, s a szisztémának köszönhetően a B-döntőben sem mindegy, hogy hányadik lesz a versenyző, és hány pontot gyűjt az egyetemének. Egyetlen úszó sem engedheti meg magának, hogyha éppen gyengébben megy, akkor visszalép vagy lazsál, helyette minden rajton megfeszülnek. Mindeközben egy magyar bajnokságon a legjobbak egy-egy rosszabb teljesítménnyel is az éremért versenyeznek. 
• Tökéletes harmónia a tanulás, a pihenés, a táplálkozás, az edzés és a versenyzés között. 

Molnár Dóra ezt megerősítette, főleg az utóbbit, aki, mint mondta, már volt egyetemlátogatáson, így belelátott a mindennapokba.  

– Az USA-ban le van fixálva, hogy egy egyetemista maximum 20 órát edzhet egy héten – itthon ez kb. 25 óra. A tréningek időpontja előre le van egyeztetve, s csak ezután veszem fel az egyetemi órákat. Mondjuk egy nap van reggel hattól nyolcig edzésem, majd délután kettőtől négyig, akkor közte lehetnek az óráim. 

Itthon ez fordítva van, először a tanulás, aztán mellé valahogy besuvasztani az uszodába járást. Másik különbség, hogy kint nincsen rajtuk semmilyen háttérnyomás a szülőktől vagy bárkitől, hogy muszáj úszniuk. Szeretik, amit csinálnak, így a hangulat is jobb. 

Molnár elmondta, ha valaki volt már Amerikában, akkor tudja, hogy miről beszél, amikor a mindennapokhoz tapasztalt hozzáállás merül fel. 

– Ha egy magyar ember kimegy a tengerentúlra, azért észreveszi, hogy ott kicsit pozitívabbak az emberek. Persze minden országban mindenki máshogy áll hozzá az élethez, de akkor is, ezen a szinten már ezek az apróságok is sokat számítanak. 

Hosszú Katinka korábbi egyetemén folytatja Molnár Dóra                  Fotó: MTI/Kacsúr Tamás

Ott folytatja, ahol Hosszú Katinka mindent elkezdett 

A 18 éves tehetség barátnője mellett nem véletlen, hogy Kaliforniát választotta. Korábban, 2008 és 2012 között Hosszú Katinka is ezen az egyetemen tanult,

és David Salo felkészítésével 2009-ben, Rómában világbajnok lett 400 méter vegyesen – majd az úszó számára érem nélkül záródó londoni olimpia után elváltak az útjaik. Hosszú és Molnár a generációkülönbség miatt csak ritkán úsztak együtt, de a 2022-es római Eb-n mindketten tagjai voltak az bronzérmes 4x200-as gyorsváltónak.  

A négyéves egyetemi képzést szeptemberben elkezdő Molnár ezalatt kétszer is hazai pályán versenyezhet: 2027-ben a budapesti vizes vb-n, majd egy évvel később a Los Angeles-i nyári olimpián. S utóbbinál még mindig csak 22 éves lesz… 

Egyre nő az Amerikában készülő magyar úszók száma Molnár Dóra mellett Pádár Nikolett is az Egyesült Államokban folytatja tanulmányait és úszópályafutását ősszel. A gyorsspecialista 19 éves Kós Huberthez hasonlóan Texasba megy, és az edzője szintén Bob Bowman lesz. A magyar kontingens ötödik tagja Sárkány Zalán, aki Indianában alakít egyre nagyobbat: a budapesti rövid pályás vb-n 800 méteren aranyérmes lett, tavasszal pedig az egyetemi bajnokságon kilenc másodperccel (!) javította meg az egyéni csúcsát 1650 yardon (1500 méter). Ahogy fentebb említve lett, Molnár mellett Ábrahám Minna Kaliforniában tanul már egy éve. S a hatodik amerikai felkészülő a váltóban kétszeres Eb-győztes Magda Boldizsár lesz, aki szeptembertől Michiganben kezd új életet.