Mit sportolt Petőfi Sándor?

Petőfi Sándor a magyar irodalom és történelem kiemelkedő alakja, az 1848-as forradalom hőse – mindannyian így ismerjük. Emellett a sport, a versengés, a játék sem állhatott messze tőle, de a XIX. század közepéig vajon melyik ma ismert sportágban próbálhatta ki magát? A labdarúgás itthon akkor még nem létezett, a sakk viszont Petőfi kedvelt időtöltése lehetett.

1848 nemcsak Petőfi Sándor életében és a magyar történelemben volt meghatározó év, hanem a labdarúgás fejlődésében is. Sok kultúrában megfigyelhetők voltak olyan játékok, amelyekhez valamilyen formában hozzátartozott egy labda rugdosása, jelesül Egyiptomban, Kínában vagy az ókori Rómában, de a futball valódi gyökereit mégiscsak Angliában és a XIX. század első felében kell keresnünk. A szigetországban már Petőfi életében vírusként terjedt a sportág, s a magyar forradalom éve a labdarúgásban is „forradalmat” hozott el.

A Charivari első számainak karikatúrái közt Petőfire ismerhetünk, amint egy társaságban a székén hintázik

Kezdetben Angliában helytől függő szokásjogok alapján ezerféleképpen futballoztak, például a labda kézzel érintése sem volt tilos. Ahogy azt Jonathan Wilson a Futballforradalmak című könyvében írja, abban a legtöbbször megegyeztek a szabályok, hogy két csapat állt egymással szemben, s egy labdát igyekeztek a pálya túloldalán felállított – sokszor képzeletbeli – kapuba juttatni. 1848-ban tettek először kísérletet a játék uniformizálására, amikor Cambridge Rules néven nyomtatták ki a labdarúgás első szabálykönyvét.

Innen még hosszú út vezetett az első klubok közti meccsig, amelyen a Sheffield Club 2-0-ra legyőzte a Hallam FC-t 1857. december 26-án. Az évszámból és abból kifolyólag, hogy Magyarországra csak a XIX. század második felében jutott el a futball híre, Petőfi nem hódolhatott a világ leendő legnépszerűbb sportágának. Egy másiknak azonban igen, s ez nem volt más, mint a sakk.

A világ egyik legrégebbi, mai napig közkedvelt játéka épp a reneszánszát éli a Netflix saját gyártású szériája, a tavaly októberben bemutatott A vezércsel eszméletlen sikerének köszönhetően. Minden idők egyik legnézettebb sorozata (28 nap alatt 62 millióan nézték meg) soha nem látott sakkőrületet indított el a világon. Voltak boltok, ahol hirtelen ezerszeresére ugrott a kereslet a sakk-készletek iránt, az online oldalak pedig lefagytak a napi százezer új játékostól. Petőfi is lehetne egy közülük, ha ma élne.

Kiállításokon többször bemutatták Petőfi Sándor hagyatékai között az egykori sakktábláját mint a legközvetlenebb bizonyítékot arra, hogy művelte a játékot. Az idő vasfoga nyomot hagyott a készleten, egy húsz évvel ezelőtti beszámoló szerint a futót és a vezért nehéz megkülönböztetni Petőfi egykori figurái között. Azt nem tudjuk, milyen játékos volt a március 15-i forradalom vezéralakja, de az bizonyos, hogy kedvelte a sakkot, hiszen irodalmi munkásságában is használta a hozzá kapcsolódó kifejezéseket.

„Szegény öreg Csornay András úr! Ő oly diadallal mondja éppen most a kaszinóban vele sakkozó tiszteletes úrnak a sakk-mattot, mintha tulajdonkép nem ő volna sakk-matt; mert hiszen Anikó az ő neje, és Károly unokaöccse.” Petőfi a Szökevények című novellájában a megcsalt férj helyzetét írta le ekképpen.

Ami konkrétan a vezércselt illeti, arról lemaradt Petőfi, hiszen a sakk ismert megnyitása, amely napjaink népszerű sorozatának a címét is adta, az 1873-as bécsi nagymestertorna után terjedt el. Egyébként mindössze két évvel a nemzeti hős 1849-es, segesvári csata utáni eltűnése után rendezték meg az első nemzetközi sakkversenyt Londonban. Az 1851-es viadalnak magyar indulója is volt, Szén József az ötödik helyen végzett, miután a második fordulóban kikapott a későbbi győztes német Adolf Anderssentől.

Magyarországon a mai értelemben vett sportélet a Petőfi Sándor eltűnését követő évtizedekben indult be, 1861-ben már evezős versenyeket rendeztek a Dunán. A sakk mellett a lóversenyek különböző formái lehettek volna azok a ma is létező sportágak, amelyeket Petőfi kipróbálhatott, ám ezekhez tehetős arisztokratának kellett lenni akkoriban, így kevésbé valószínű, hogy lehetősége nyílt rájuk. Pesten amúgy 1827. június 6-án volt az első lófuttatás, 25 ezer ember látta, ahogy gróf Károlyi György lova, Babieka elsőként ért a célba. A négyéves Petőfi akkor még Kiskunfélegyházán lakott, hamarosan megkezdte a tanulmányait, s a költészet mellett előbb-utóbb a sakkot is fölfedezte.

A többi, ahogy mondani szokás, már történelem.