1848 nemcsak Petőfi Sándor életében és a magyar történelemben volt meghatározó év, hanem a labdarúgás fejlődésében is. Sok kultúrában megfigyelhetők voltak olyan játékok, amelyekhez valamilyen formában hozzátartozott egy labda rugdosása, jelesül Egyiptomban, Kínában vagy az ókori Rómában, de a futball valódi gyökereit mégiscsak Angliában és a XIX. század első felében kell keresnünk. A szigetországban már Petőfi életében vírusként terjedt a sportág, s a magyar forradalom éve a labdarúgásban is „forradalmat” hozott el.

Kezdetben Angliában helytől függő szokásjogok alapján ezerféleképpen futballoztak, például a labda kézzel érintése sem volt tilos. Ahogy azt Jonathan Wilson a Futballforradalmak című könyvében írja, abban a legtöbbször megegyeztek a szabályok, hogy két csapat állt egymással szemben, s egy labdát igyekeztek a pálya túloldalán felállított – sokszor képzeletbeli – kapuba juttatni. 1848-ban tettek először kísérletet a játék uniformizálására, amikor Cambridge Rules néven nyomtatták ki a labdarúgás első szabálykönyvét.
Innen még hosszú út vezetett az első klubok közti meccsig, amelyen a Sheffield Club 2-0-ra legyőzte a Hallam FC-t 1857. december 26-án. Az évszámból és abból kifolyólag, hogy Magyarországra csak a XIX. század második felében jutott el a futball híre, Petőfi nem hódolhatott a világ leendő legnépszerűbb sportágának. Egy másiknak azonban igen, s ez nem volt más, mint a sakk.
A világ egyik legrégebbi, mai napig közkedvelt játéka épp a reneszánszát éli a Netflix saját gyártású szériája, a tavaly októberben bemutatott A vezércsel eszméletlen sikerének köszönhetően. Minden idők egyik legnézettebb sorozata (28 nap alatt 62 millióan nézték meg) soha nem látott sakkőrületet indított el a világon. Voltak boltok, ahol hirtelen ezerszeresére ugrott a kereslet a sakk-készletek iránt, az online oldalak pedig lefagytak a napi százezer új játékostól. Petőfi is lehetne egy közülük, ha ma élne.
Kiállításokon többször bemutatták Petőfi Sándor hagyatékai között az egykori sakktábláját mint a legközvetlenebb bizonyítékot arra, hogy művelte a játékot. Az idő vasfoga nyomot hagyott a készleten, egy húsz évvel ezelőtti beszámoló szerint a futót és a vezért nehéz megkülönböztetni Petőfi egykori figurái között. Azt nem tudjuk, milyen játékos volt a március 15-i forradalom vezéralakja, de az bizonyos, hogy kedvelte a sakkot, hiszen irodalmi munkásságában is használta a hozzá kapcsolódó kifejezéseket.