„Szegény öreg Csornay András úr! Ő oly diadallal mondja éppen most a kaszinóban vele sakkozó tiszteletes úrnak a sakk-mattot, mintha tulajdonkép nem ő volna sakk-matt; mert hiszen Anikó az ő neje, és Károly unokaöccse.” Petőfi a Szökevények című novellájában a megcsalt férj helyzetét írta le ekképpen.
Ami konkrétan a vezércselt illeti, arról lemaradt Petőfi, hiszen a sakk ismert megnyitása, amely napjaink népszerű sorozatának a címét is adta, az 1873-as bécsi nagymestertorna után terjedt el. Egyébként mindössze két évvel a nemzeti hős 1849-es, segesvári csata utáni eltűnése után rendezték meg az első nemzetközi sakkversenyt Londonban. Az 1851-es viadalnak magyar indulója is volt, Szén József az ötödik helyen végzett, miután a második fordulóban kikapott a későbbi győztes német Adolf Anderssentől.
Magyarországon a mai értelemben vett sportélet a Petőfi Sándor eltűnését követő évtizedekben indult be, 1861-ben már evezős versenyeket rendeztek a Dunán. A sakk mellett a lóversenyek különböző formái lehettek volna azok a ma is létező sportágak, amelyeket Petőfi kipróbálhatott, ám ezekhez tehetős arisztokratának kellett lenni akkoriban, így kevésbé valószínű, hogy lehetősége nyílt rájuk. Pesten amúgy 1827. június 6-án volt az első lófuttatás, 25 ezer ember látta, ahogy gróf Károlyi György lova, Babieka elsőként ért a célba. A négyéves Petőfi akkor még Kiskunfélegyházán lakott, hamarosan megkezdte a tanulmányait, s a költészet mellett előbb-utóbb a sakkot is fölfedezte.
A többi, ahogy mondani szokás, már történelem.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!