Marcel Proust francia író százötven éve született

1871. július 10-én született Marcel Proust francia író, esszéista, Az eltűnt idő nyomában című regényfolyam szerzője.

Marcel Proust portréja Fotó: C.Osternaud Forrás: FLICKR

Százötven éve, 1871. július 10-én született Marcel Proust francia író, esszéista, Az eltűnt idő nyomában című regényfolyam szerzője. Az MTVA Sajtóarchívumának portréja: Párizs déli részén, Auteuil-ben született. Apja neves orvos és járványkutató volt, anyja művelt és jómódú elzászi zsidó családból származott. Proust a rangos Lycée Condorcet diákja volt, majd a Sorbonne-on jogot hallgatott. Gyerekkorától allergikus asztmában szenvedett, ennek ellenére egy évet Orléans-ban katonáskodott.

Egyetemi évei alatt unokabátyja, a később irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett filozófus Henri Bergson hatott rá erősen, tőle tanulta meg: az idő valódi múlásának semmi köze ahhoz a belső időhöz, amelyet átélünk. Proust az arisztokrácia és nagypolgárság szalonjaiba járt. Első írásai 1892-ben jelentek meg, összegyűjtött novelláit Gyönyörűségek és napok címmel adta ki 1896-ban. 1895 és 1899 között Jean Santeuil című önéletrajzi regényén dolgozott, amely csak jóval halála után, 1954-ben jelent meg.

A Franciaországot megosztó Dreyfus-ügyben aktív szerepet vállalt az igaztalanul kémkedéssel vádolt kapitány védelmében, többek között az egyik aláírója volt a L'Aurore című lap hasábjain megjelent értelmiségi állásfoglalásnak, amely a perújrafelvételt követelte. 1899-ben talált rá John Ruskin művészeti írásaira, azok hatására a természet és a gótikus építészet felé fordult, Velencébe utazott, majd végigjárta hazája katedrálisait.

Apja 1903-ban, anyja 1905-ben halt meg, ami mélyen megviselte Proustot. A társasági élettől visszavonult, a szüleitől örökölt vagyon, a teljes anyagi függetlenség lehetővé tette, hogy belekezdjen nagyszabású regényének megírásába. Az 1906-ban elkészült első változatokat félretéve paródiasorozatot írt többek közt Balzacról, Saint-Simonról, Flaubert-ről: írásai a Le Figaro hasábjain jelentek meg. Ekkoriban született Saint-Beuve ellen című esszéje is, amellyel tulajdonképpen regényfolyamának filozófiai hátterét tisztázta.

Marcel Proust portréja
Fotó: FLICKR

1909 januárjában teájának és madeleine süteményének az íze idézte fel benne a gyermekkort, majd sorra megjelentek előtte regényhősei: végül júliusban elkezdte Az eltűnt idő nyomában megírását. A Swann című rész első változatát 1913-ban saját költségén jelentette meg, miután több kiadó is visszautasította.

Élete utolsó tíz évében igen beteg volt, parafával hangszigetelt szobában írt, szemét rejtett fényforrások kímélték. Csak éjszaka járt levegőre, és a néma félhomályban emlékezett érdektelen életére, amelyet hét részben, 16 kötetben, érdekesen és újszerűen idézett fel. Szinte már nem is élt, csak emlékezett – átdolgozta a folytatást, az érzelmek mélyebbek, a szerkezet gazdagabb, sokrétűbb, a terjedelem háromszoros lett. A Swann új kiadásával együtt jelent meg a Bimbózó lányok árnyékában, amely 1919-ben Goncourt-díjat kapott, írója pedig egyszerre világhírű lett. Életében még három további rész, a Guermantes-ék (1921-ben), valamint a Szodoma és Gomorra két kötete (1922-ben) látott napvilágot, ezek szövegét még az író maga javította.

Proust 1922. november 18-án halt meg Párizsban tüdőgyulladásban. A regényfolyam A fogolynő című részét már nem tudta átdolgozni, ez 1923-ban, az Albertine eltűnik 1925-ben, A megtalált idő pedig 1927-ben jelent meg.

Proust a flaubert-i szűkített regényfogalmat újra kitágítva mindent belezsúfolt művébe, amit kora elé tárt. A cselekmény lazán összefüggő fonalát az író napi élményei alapján feltámadó emlékei teszik szövevényessé.

Lélekelemző módszere, laza szerkesztése a két háború közti dekadens, formabontó irányzatok forrása volt, hatására kibővültek az irodalom nyelvi és szerkezeti eszközei.

„Nem a világot tárja fel, amelyen keresztülment, kifelé nézve, hanem emlékezetét, befelé nézve, amint a világ keresztülszűrődött rajta” – írja róla Szerb Antal. Babits Mihály szerint pedig Proust műve úgy tetőzi be az első világháború előtti időt, mint Dante a középkort. Magyarországon Proust művét elsősorban Gyergyai Albert fordítása és tanulmányai tették ismertté. Munkássága számos neves íróra volt hatással így Virginia Woolfra, Samuel Beckettre, Luigi Pirandellóra és Jack Kerouacra is.

2018-ban rekordáron, 1,51 millió euróért (490 millió forint) kelt el a Swann első kiadása. Ez eddig a legnagyobb összeg, amelyet franciául írt eredeti mű egy példányáért valaha árverésen adtak. 2019-ben Le Mysterieux Correspondant et autres nouvelles inédites (A titokzatos tudósító és más meg nem jelent novellák) címmel került a boltokba eddig ismeretlen novellákat és vázlatokat tartalmazó kötete, amelyben szó esik a homoszexualitásról is, ezért nem publikálta élete során az írásokat. Az író maga is homoszexuális volt, bár nyilvánosan erről soha nem nyilatkozott, írásaiban azonban sokat foglalkozott ezzel a témával.

Idén tavasszal kiadatlan írásaiból újabb kötet jelent meg Les soixante-quinze feuillets et autres manuscrits inédits (A hetvenöt papírlap és más kiadatlan kéziratok) címmel. Az 1908-ban keletkezett írások Az eltűnt idő „legkorábbi verziójával” ismertetik meg az olvasót.