Százötven éve, 1871. július 10-én született Marcel Proust francia író, esszéista, Az eltűnt idő nyomában című regényfolyam szerzője. Az MTVA Sajtóarchívumának portréja: Párizs déli részén, Auteuil-ben született. Apja neves orvos és járványkutató volt, anyja művelt és jómódú elzászi zsidó családból származott. Proust a rangos Lycée Condorcet diákja volt, majd a Sorbonne-on jogot hallgatott. Gyerekkorától allergikus asztmában szenvedett, ennek ellenére egy évet Orléans-ban katonáskodott.
Egyetemi évei alatt unokabátyja, a később irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett filozófus Henri Bergson hatott rá erősen, tőle tanulta meg: az idő valódi múlásának semmi köze ahhoz a belső időhöz, amelyet átélünk. Proust az arisztokrácia és nagypolgárság szalonjaiba járt. Első írásai 1892-ben jelentek meg, összegyűjtött novelláit Gyönyörűségek és napok címmel adta ki 1896-ban. 1895 és 1899 között Jean Santeuil című önéletrajzi regényén dolgozott, amely csak jóval halála után, 1954-ben jelent meg.
A Franciaországot megosztó Dreyfus-ügyben aktív szerepet vállalt az igaztalanul kémkedéssel vádolt kapitány védelmében, többek között az egyik aláírója volt a L'Aurore című lap hasábjain megjelent értelmiségi állásfoglalásnak, amely a perújrafelvételt követelte. 1899-ben talált rá John Ruskin művészeti írásaira, azok hatására a természet és a gótikus építészet felé fordult, Velencébe utazott, majd végigjárta hazája katedrálisait.
Apja 1903-ban, anyja 1905-ben halt meg, ami mélyen megviselte Proustot. A társasági élettől visszavonult, a szüleitől örökölt vagyon, a teljes anyagi függetlenség lehetővé tette, hogy belekezdjen nagyszabású regényének megírásába. Az 1906-ban elkészült első változatokat félretéve paródiasorozatot írt többek közt Balzacról, Saint-Simonról, Flaubert-ről: írásai a Le Figaro hasábjain jelentek meg. Ekkoriban született Saint-Beuve ellen című esszéje is, amellyel tulajdonképpen regényfolyamának filozófiai hátterét tisztázta.

Fotó: FLICKR
1909 januárjában teájának és madeleine süteményének az íze idézte fel benne a gyermekkort, majd sorra megjelentek előtte regényhősei: végül júliusban elkezdte Az eltűnt idő nyomában megírását. A Swann című rész első változatát 1913-ban saját költségén jelentette meg, miután több kiadó is visszautasította.