Nem csak a médiumok, Karácsony Gergely főpolgármester is „tudósított” a Deák téri kettős gyilkosságra emlékező csütörtöki tömegrendezvényről (szokása szerint a Facebookon): „Budapest nem tűri a rasszista uszítást, sem itt, sem máshol nincs helye ennek a szottyos gyűlöletnek. Semmilyen tragédia nem lehet ürügy a megfélemlítésre, az önbíráskodásra. Nem a békés véleménynyilvánítást kell büntetni a hatóságnak, hanem megakadályozni, hogy nácik dúlják fel a város rendjét.”
Ennyi.
Aljasabb bejegyzést még nem olvastam ettől az embertől, pedig van miből válogatni. Lemészárolnak két fiatalt a Városházától pár száz méterre, és amikor a rájuk emlékező emberek gyertyagyújtásra gyűlnek össze ugyanott, Budapest főpolgármestere lerasszistázza, lenácizza a sok ezer gyászolót. (Ennyit sikerült kigondolnia a negyvennégy tanácsadójával.) Akik az emlékezők ellen harsognak, a gyilkosokat védik, írja valaki.
Együttérzés, részvét a hozzátartozóknak? Semmi. Karácsony Gergely, Budapest „első embere” végképp leírta magát.
Amúgy mikor önbíráskodtak ezek a „nácik”? Embertömeg gyászolt, tiltakozott, mire ő, Karácsony mérgesen posztolt, hogy nem tűri az ilyet. Semmiféle bűncselekmény nem történt, de ő uszít. Részvét helyett „szottyos gyűlöletről” ír. (Igaz, nincs egyedül. Szél Bernadett a belügyminisztertől „vár magyarázatot”, miért maradt el a rendőri intézkedés. Gréczy Zsolt arcbőre is vastag: „Náci tüntetés volt Budapesten. Ez Orbán hátországa.” A bűbáj Lendvai Ildikó sem tétlen, ő a Hírklikken szellemeskedik: „Helló, nácik, nácicskák, hát itt vagytok megint?”)
Keresem a végszót, de erre már az sincs.
