Interjút adott a Könyvterasz.hu portálnak Nádas Péter író. Közéleti kérdések is szóba kerültek, megtudtuk, a szerző világnézete nem változott. Alighanem ma is vállalná azt a tenyerére pingált kiírást – free SZFE –, amellyel hetven cimborájával együtt tavaly ősszel kiállt a hőbörgő színművészetis hallgatók mellett a közösségi oldalán. Mindig ilyen kiállós volt. 2000-ben például a Strasbourgba kivándorló zámolyi romák mellett is kiállt, sőt – egy negyvenfős értelmiségi csapat tagjaként – köszönőlevelet küldött a befogadó Franciaország miniszterelnökének. (Igaz, amikor a vendéglátók, megismervén a jövevények bűnöző életmódját, szabadulni igyekeztek tőlük, a harcos értelmiségiek – köztük Nádas – hallgattak, mint hal a szatyorban.) Ja, meg az őszödi beszéd után magára maradt Gyurcsány mellett is kiállt. „Nagyszerű beszéd, a retorika egyik csúcsa” – elemezte Láriferi szózatát.
Író úr most is markánsakat mondott a Könyvterasz kérdéseire. Igaz, a magát „független, szubjektív és válogatós” fórumnak aposztrofáló portál riportere szép szervilisen alá is kérdezett. (Egyik kérdését például ekképp vezette föl: „Legmélyebb pesszimizmusomban azt szoktam gondolni, hogy már egy lehetséges kormányváltás sem jelentene megoldást.” Vagy amikor így érdeklődött a riporter: „Visszafordíthatók a kultúra területén elindított változások, az akadémiai kutatóintézetek elvételétől a CEU elüldözésén át a színművészeti egyetem átszervezéséig?”)
Nekem legjobban a koszorús irodalmárnak ez a mondata tetszett: „Most éppen egy hiperaktív, dezintegratív, regresszív, manierista korszakba fordultunk át.”
Gondolom, Orbán a hibás.
