Asóka császár és az erőszakmentes civilizáció

Az Indus-völgyi civilizáció az emberiség egyik legnagyobb rejtélye. Városai lenyűgöző városrendezéssel, fejlett infrastruktúrával és kiterjedt kereskedelmi hálózattal rendelkeztek, ám végül nyom nélkül eltűntek. A történetük a világ egyik legősibb civilizációjának története.

Asóka buddhista szerzetesek között Fotó: Wikimedia Commons/Dharma

A Védák és a szanszkrit irodalom

A Védák – Rig-, Sama-, Yajur- és Atharva-veda – az indiai irodalom legrégebbi szövegei, a hinduizmus előfutárai. A legfontosabb, a Rig-veda, a világ egyik legrégebbi irodalmi műve, melyet szanszkrit nyelven írtak, tíz könyvből és 1028 himnuszból áll. 

A szanszkrit irodalom hatalmas, Louis Renou szerint „egyedülálló időben, térben és terjedelemben”. 

A Mahábhárata például a világ leghosszabb verses eposza, 120 000 versszakkal. I. e. 600 körül a védikus köztársaságok és a monarchiák vetélkedtek a Gangesz-síkság uralmáért. 

A Kandahári Asóka-ediktum, kétnyelvű (görög és arámi) felirat Asóka királytól, amelyet Kandahárban fedeztek fel. Fotó: Wikimedia Commons

A köztársaságok törzsi alapokon működtek, míg a monarchiák isteni eredetű uralkodóikra építettek. A végső győztes a Magadha királyság lett, amely politikai központtá vált. Chandragupta Maurja i. e. 321-ben lépett Magadha trónjára, majd egyesítette Észak-Indiát. Legyőzte I. Szeleukoszt, és egészen Afganisztánig terjesztette ki uralmát. Birodalma fia, Bindusara idején tovább bővült.

Asóka, a hódító császárból lett buddhista uralkodó

Asóka (i. e. 304–232) a Maurja Birodalom harmadik és legismertebb uralkodója volt. Trónra lépésekor kegyetlenségéről volt híres, a hatalom megszilárdítása érdekében állítólag testvéreit is meggyilkoltatta. Leghíresebb hódítása, a kalingai csata rendkívüli vérontással járt – Asóka saját feljegyzései szerint százezrek haltak meg vagy kerültek száműzetésbe. Ez az esemény mély lelki válságot idézett elő benne, és a buddhizmus tanításaihoz fordult. 

Uralkodása hátralévő részében a könyörületesség, az erőszakmentesség (ahimszá), az igazságosság és a vallási tolerancia eszméit hirdette.

Egy császár – valószínűsíthetően Asóka – és két császárné domborműve. Fotó: Wikimedia Commons/Dharma

Számos kőediktumában nemcsak saját bűnbánatáról írt, hanem a birodalom erkölcsi megújítására is törekedett. Bár halála után a Maurja Birodalom gyors hanyatlásnak indult, Asóka öröksége – mint első uralkodó, aki államszinten hirdette az erkölcsi felelősség elvét – nagy hatással volt az indiai történelemre és a buddhizmus terjedésére.

További történelmi témájú cikkeket a Múlt-kor történelmi magazin weboldalán olvashatnak.