A máig élő történelmi rejtély, hogy Aragóniai Beatrix vagy III. Frigyes német-római császár, esetleg Hunyadi Mátyás más politikai riválisa okozhatta-e a nagy hírű magyar király Bécsben bekövetkezett halálát, egzakt módon feltehetően sohasem lesz megválaszolható. A történettudomány hivatalos álláspontja szerint Mátyás a legnagyobb valószínűség szerint agyvérzésben halt meg, de a kétséget kizáró bizonyosság szintjén az idegenkezűség, vagyis a mérgezés lehetőségét sem lehet teljesen elvetni.
Máig élő történelmi rejtély Hunyadi Mátyás halála
Hunyadi Mátyás 1485. június elsején a híres fekete serege élén bevette Bécset. Mátyás élete még hátralévő öt évének nagyobb részét III. Frigyes német-római császár volt és szégyen szemre (ideiglenesen) elvesztett fővárosában töltötte. Hunyadi Mátyás aki a magyar, horvát és cseh királyi címe mellé 1486-ban megszerezte Ausztria uralkodó főhercegi méltóságát is, a rá következő évben, 1487. augusztus 17-én újabb megalázó fricskában részesítette Frigyes császárt, megszállva kedvenc városát, Bécsújhelyet (Wiener Neustadt). Bécs és az ausztriai örökös tartományok egy részének elfoglalásával Mátyás királyi hatalmának csúcsára ért, bár rég dédelgetett tervét, a német-római császári korona megszerzését nem kis részt III. Frigyes sikeres intrikáinak köszönhetően sohasem sikerült elérnie.
(A középkori magyar történelemnek egyetlen olyan uralkodója volt, aki magyar királyként lett német-római császár, Luxemburgi Zsigmond.) Mátyást, aki még viszonylag fiatalnak számított főleg legfőbb riválisa, a Bécs elfoglalásakor már hatvanéves III. Frigyeshez képest, az 1480-as évek második felében egyre többször kínozta a köszvény és más betegségek is. Ezek jó részt arra voltak visszavezethetők, hogy uralkodásának jelentős részét hadakozással és tábori körülmények között töltötte, a csatározások során pedig többször megsebesült. 1489 tavaszán annyira megromlott az egészségi állapota, hogy már nem tudott lábra állni, ezért mindenhová hordszéken vitette magát.
Hunyadi Mátyás ekkor nem az osztrák császárvárosban, hanem magyar királyi székhelyén, Budán tartózkodott. Nyárra sokat javult az állapota, de 1489 őszén ismét elhatalmasodjon rajta a köszvény; a lábai és a térdei bedagadtak, továbbá láz is gyötörte.
1490 januárjára azonban ismét annyira helyrejött az egészsége, hogy az orvosai hozzájárultak bécsi visszatéréséhez.
Mátyás valószínűleg megérezte, hogy többé nem fog már sem Budára, sem pedig az általa annyira szeretett Visegrádra visszatérni. Erre utal, hogy az elutazása előtt fiára és kiszemelt trónörökösére, Corvin János hercegre bízta a budai királyi palotát a több mint 2500 Corvina-kódexet magába foglaló európai hírű könyvtárával együtt.
A királyi pár és Corvin János, valamint a kíséretük Visegrád érintésével tartottak Bécsnek. A visegrádi királyi palotában Mátyás átadta János hercegnek a Fellegvárat, az ott őrzött Szent Korona ládájának kulcsával együtt.
Fügébe harapott, majd rosszul lett
Bécsbe érkezése után a király állapota sokat javult, ám akadtak a környezetében olyanok, akik ráéreztek a közeli jövő komor változásaira. Köztük volt Bakócz Tamás győri püspök, királyi titkár és Mátyás egyik legfőbb bizalmasa is, aki a királyi kíséret tagjaként Bécsbe érkezve szinte azonnal, 1490. március 12-én eladta a császárvárosban lévő palotáját. Április 4-én Mátyás népes kísérettel részt vett a virágvasárnapi ünnepségen. Az uralkodó a pápai legátus és az összes követ, valamint a főrendek társaságában gyaloghintón vitette magát a Burg előtt erre az alkalomra felépített díszes királyi tribünhöz, ami elé oltárt emeltek.
A hatórás szertartás teljesen kimerítette a gyengélkedő királyt, aki aznap ráadásul még semmit sem evett. Az ünnepi szentmise után Mátyás a trónja elé hívatta az udvartól távozó velencei követet, Domenico Bollanit, akit lovaggá ütött és megajándékozott. Antonio Bonfini, Hunyadi Mátyás udvari krónikása és történetírója szerint a virágvasárnapi szentmise és ünnepség annyira kifárasztotta a királyt, hogy a velencei követ lovaggá ütése után azonnal visszavitette magát a lakosztályába. Noha a gyengélkedő uralkodót mardosta az éhség, még három óráig nem vett ételt magához, mivel rossz volt a gyomra. Eközben a királyné megérkezését is várta, aki az ünnep miatt sorra látogatta a bécsi templomokat.
A várakozás közben annyira elhatalmasodott rajta az éhség, hogy Péter kulcsárral fügét hozatott magának.
Mikor Mátyás megízlelte a gyümölcsöt rossz ízűnek találta, és emiatt alaposan lehordta a fügét felszervírozó szolgát.
Ekkor futott be Beatrix is, aki igyekezett megnyugtatni a háborgó férjét. A királyné az ebédre terelte a szót és mindenféle finom fogást hozatott az urának, ám Mátyás ekkor már nem volt hajlandó semmihez hozzányúlni.
Azt mondta környezetének, hogy fáj a feje, a látása elhomályosult és szédül, ezért a hálószobájába vitték.
A király állapota rohamosan romlott, többször is eszméletét vesztette, és csak rövid időre tért magához. Környezete, Bakócz Tamás királyi titkár, Báthori István erdélyi vajda, Szapolyai Imre ausztriai főkapitány és Mátyás fia, Corvin János herceg döbbenten figyelték az uralkodó kiteljesedő haláltusáját. "A harmadik napon, kedden mely Marsról kapta a nevét délelőtt hét és nyolc óra között, miközben egyre hörgött, s mintha Isten bocsánatáért esedezne, különböző jelét adta őszinte bűnbánatának, hányás közben végül kilehelte a lelkét"- írja Antonio Bonfini Mátyás utolsó perceiről.
Itáliából terjedt el a pletyka, hogy Beatrix mérgezte meg Mátyást
Napokkal a király elhunyta után azonnal elindultak a különféle találgatások Mátyás halálával kapcsolatban. Ezek közül a mérgezett füge összeesküvés-elmélet-szerű teóriája maradt a legerősebb konteó, ami hosszú évszázadokra elvetette azt a fikciót, hogy Mátyást megmérgezték. A virtuális, nem pedig történelmi ténnyé összecementálódott pletykák az elkövető kilétét is tudni vélték a király felesége, Aragóniai Beatrix személyében. A "qui prodest", vagyis a kinek állt érdekében kérdést Beatrixre kivetítve a mérgezési teória hívői szerint a királyné így szerette volna megakadályozni - saját hatalmának megtartása érdekében-, hogy Mátyás házasságon kívül született fia, Corvin János herceg királlyá váljon.
(Mátyás mindent megtett annak érdekében, hogy halála esetén Corvin Jánost válasszák királlyá, mint tudjuk, sikertelenül.) Ennek az elképzelésnek akad azonban egy komoly szépséghibája. A középkori magyar közjogi felfogás és férficentrikus gondolkodásmód nem sok esélyt hagyott arra, hogy asszonyi fejre kerüljön a Szent Korona. Erre csak egyetlen, a törvényt erősítő kivétel akadt a középkori magyar történelemben, Anjou Mária, I. (Nagy) Lajos király lányának rövid ideig tartó királysága, aki csak azért léphetett a trónra, mert egy ügyes közjogi trükkel, törvényi erővel "fiúsították". Az uralkodói feleségek, a királynék sorsa férjük halála után többnyire a zárdába vonulás, idegenből származó asszonyok esetén pedig - másik alternatívaként - a saját hazájukba való visszatérés volt. A kétségkívül hatalomvágyó Beatrix számára ezek közül nyilván egyik lehetőség sem lehetett túl vonzó, hiszen a királyné pontosan tudta, a hatalma és tekintélye csak addig marad fenn, ameddig a férje a király.
Ebből az aspektusból szemlélve pedig aligha fűződhetett érdeke Mátyás halálának siettetéséhez.
A királyné "bűnössége" mellett lándzsát törők szerint viszont Beatrix mégiscsak elérte, hogy Hunyadi Mátyás özvegyeként az új uralkodó, a Jagelló-házból való II. Ulászló, akit 1490. július 15-én koronáztak magyar királlyá nőül vegye, és így ismét királyné lehessen. De Bakócz Tamás, aki a királyi párt összeeskette, előre megfontoltan (és valószínűleg II. Ulászlóval egyeztetett módon) szándékosan olyan formai hibát vétett az esküvő szentségének kiszolgálása közben, ami miatt VI. Sándor pápa 1500-ban érvénytelenítette a házasságkötést, és Beatrixnek ezután már nem volt maradása tovább az országban sem.
III. Frigyes, aki túlélte az összes ellenfelét, szintén előkelő helyen áll a konteós-jelöltek listáján
De ha nem Beatrix, lehetett-e más a feltételezett mérgezés hátterében? Egyesek szerint az örök rivális, III. Frigyes császár is érdekelt volt Mátyás halálában. Egyrészt, Habsburg Frigyes magát mindig is jogszerűen megválasztott magyar királynak tekintette, mivel 1459 elején a Mátyás ellen összeesküvő Garai László nádor és Újlaki Miklós Németújváron királlyá választatták. Frigyes Hunyadi Mátyással folytatott hadakozása sem hozott sok túl sikert a Habsburg-császár számára, hiszen Mátyás elhódított tőle több osztrák tartományt, mit több, megszégyenítő módon még Bécset, III. Frigyes fővárosát is bevette.
Ezért a mérgezés-konteó hívei szerint az intrikálásra és ármánykodásra amúgy is hajlamos Habsburg uralkodó nyakig benne lehetett a magyar király meggyilkolására szőtt állítólagos cselszövésben.
Mindezekre azonban nincs semmilyen a történettudomány módszereivel értékelhető bizonyíték, így a Habsburg-összeesküvés sem megalapozottabb a Beatrix-konteónál. E régi és lezáratlan vitára a modern tudomány eszközeivel először Mátyás életrajzírója, Fraknói Vilmos történész kereste a választ, aki 1890-ben felkérte a kor egyik legelismertebb belgyógyászát, Korányi Frigyest, hogy Bonfini igen részletes leírása alapján próbáljon diagnózist adni Hunyadi Mátyás halálának okáról. A neves orvosprofesszor szakvéleménye szerint Mátyás halálát a leírt tünetek alapján a legnagyobb valószínűséggel "agy-gutaütés" okozta. Korányi véleménye általánosan elfogadottá vált és ma is az agyvérzést tartják Hunyadi Mátyás halála legvalószínűbb okának. Ám nem mindenki osztja ezt az álláspontot.
Majd egy évszázaddal Korányi professzor véleménynyilvánítása után egy osztrák belgyógyász, Herwig Egert 1982-ben megcáfolta Korányi diagnózisának helytállóságát rámutatva, hogy Mátyás halálát valamilyen hasi vagy mellkasi megbetegedés okozta, de a mérgezést is lehetségesnek tartotta. Ez utóbbit Bonfini egyik sora is alátámaszthatja, ami ezt tartalmazza: " Haláltusájakor gyomrában hirtelen diónyi gömb támad, emelkedik, s csuklást okozva a torka irányába tart. Midőn nyeldeklőjéhez ér, a király nyomban kiadja lelkét..." - írja Mátyás udvari krónikása, akit Rácz György idéz a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának oldalán publikált dolgozatában. Valószínű, hogy ez a sok évszázados vita tovább fog még folytatódni, bár kérdéses, hogy lesz-e végleges válasz erre a máig élő történelmi rejtélyre.
Hunyadi Mátyás halálát a legnagyobb valószínűség szerint:
- agyvérzés okozta, aminek a királyt halálát megelőző két napban is akadtak jelei,
- Korányi Frigyes volt az első, aki agyvérzést diagnosztizált Bonfini leírása alapján,
- ám ezt Herwig Egert kétségbe vonta hasi, vagy mellkasi betegséget valószínűsítve és nem zárva ki a mérgezés lehetőségét sem.
