Magyarországnak van egy olyan pontja, ahol a legforróbb nyáron is megmarad a jég

Hazánk egyik legszebb tájegysége a magyar Toszkánaként is emlegetett Balaton-felvidék. A legnagyobb tavunk északi partszegélyét övező dimbes-dombos vidék azonban Magyarországnak nem csak az egyik legszebb, hanem földtani szempontból az egyik legkülönlegesebb területe is egyben. Itt található például hazánk legősibb tengeri eredetű rétegsora a felszínen Balatonfőkajár határában, ami nagyjából 450 millió éve és még a déli féltekén rakódott le a Föld akkori legnagyobb sós víztömegében, a mai Csendes-óceánnál is nagyobb ősi Panthalassza-óceánban. De ugyancsak itt, a Balaton-felvidéken lelhetjük fel a hazai földtörténet utolsó nagy vulkáni periódusának emlékeit, a pliocén időszakban, mintegy 4-3,5 millió éve keletkezett híres bazalt tanúhegyeket is, mint amilyen a Badacsony, a Gulács, vagy a Szent-György hegy. A további természetföldrajzi kuriózumok közé tartozik az a nem túl mély vulkáni hasadékbarlang, amelyben még a legforróbb nyári kánikula idején is megmarad a jég.

A Szent György hegy látképe Forrás: Wikipédia

Még a forró nyári hónapokban is jeges fuvallat árad ki a titokzatos hasadékból

A Szent György-hegy egyik kevéssé ismert egyedi különlegessége a környékbeliek által Sárkányliknak nevezett szűk hasadékbarlang. A hegy oldalában fekvő és a vulkáni kőzetben kialakult tíz méter mély szűk hasadék bejárata rendkívül keskeny, és csak nagyon nehezen található meg az aljnövényzet és a leomlott bazaltorgona tömbök között. 

A Balaton-felvidék  tanúhegyei a pliocén vulkanizmus emlékei  Fotó: Kállai Márton

Ami azonnal feltűnő lehet, ha a hasadék fölé hajolunk, a lentről érkező és még a legnagyobb nyári melegben is jeges fuvallat. A Sárkány -barlangról, erről a magyarországi viszonylatban rendkívül különleges természeti képződményről szóló első leírás 1738 -ból ismert. 

A nemzetközi hírű polihisztor és geográfus, Bél Mátyás megbízásából Gyurkovics György földrajzi adatokat gyűjtött Somogy és Zala vármegye természeti jellemzőiről a híres tudós számára, és ennek részeként írta le a Szent György-hegy furcsa hasadékbarlangját.

Bél Mátyás, a XVIII. század híres polihisztora és geográfusa  Fotó: Forrás: Wikipedia

A hasadékból kiáramló jeges fuvallatot a keskeny üreg mélyén egész évben megmaradó jég hűtő hatása okozza. 

A vulkáni erózió által kialakított hasadékok, mély üregek, a barlangok külön típusát alkotják. 

Ellentétben a tágas termekkel és nem egyszer jelentős hosszúsággal, illetve mélységgel rendelkező karsztbarlangokkal, a vulkáni hasadékbarlangok sokkal kisebb képződmények. 

A keskeny bejárati nyílás és átmérő az ehhez képest viszonylag nagy mélységgel együtt speciális légáramlási viszonyokat alakíthat ki egy-egy vulkáni hasadékbarlang belsejében. 

A "Sárkánylik" szúk bejárati nylását elrejtik a leomlott bazaltoszlopok  Fotó: Wikipedia

A vulkáni erózió következtében kialakult hasadékbarlangok nemzetközi hírű magyar szakértője, Eszterhás István, a rangos New Yorki-i The Explorers Club egyetlen magyar tagja több alkalommal is megvizsgálta a Sárkány -barlang különös mikroklímáját. A neves barlangkutató azt találta, 

hogy a hasadékbarlangban rendkívül erős, átlagosan 4 -10 m/sec sebességű állandó légáramlás mérhető. 

A nagyon intenzív levegőcirkuláció miatt a Sárkány-barlang egyik szűk, nagyjából 2,5 méter hosszú járatában az erős légáramlás hatása miatt egész évben, még a legmelegebb nyáron is megmarad a járat alját borító jégkéreg. 

A népi legenda szerint egy sárkány fagyos lehelete okozta a szokatlan hideget

A környékbeliek már évszázadok óta ismerték a Szent György-hegy oldalában lévő jeges levegőt árasztó keskeny hasadékot. A hideg rejtélyes eredetű kiáramlására számos népi magyarázat is született a múltban. Az egyik környékbeli monda szerint a barlang mélyén lakott az a sárkány, amit maga Szent György győzött le. 

A Szent György-hegy híres bazaltorgonái  Fotó: Wikipedia

Az üreg nyílásán át kiáramló hideg levegő pedig nem más, mint a barlang fogáságába esett sárkány lélegzése. Erre a legendára vezethető vissza a Sárkány -barlang népies elnevezése, a Sárkánylik is. 

Egy másik, a helyi folklórban elterjedt népi monda szerint a barlangban élő sárkány hosszú időn át terrorizálta a környékbeli falvak lakóit, és rendszeresen rabolt magának fiatal lányokat. Egy alkalommal azonban a sárkány megbetegedett, és panaszosan bőgött a barlang mélyén. 

A Balaton-felvidéki folklór  több legendája is  a Sárkány-barlanghoz fűzódik Fotó: Kállai Márton

A falusiak megszánták, és etették a fenevadat, amely amikor felgyógyult, hálából nem háborgatta többé a környéken élőket. A monda szerint amikor a sárkány kimúlt, és kilehelte a lelkét, az jégként csapódott ki az üreg falára, ami ott is marad az idők végezetéig.

A Szent-György hegy oldalában található Sárkány-barlang:

• a vulkáni erózió által kialakított keskeny hasadékbarlang,
• ami mindössze tíz méter mély de nagyon keskeny,
• és a barlang e sajátos struktúrájának köszönhetően állandó benne a nagy sebességű légáramlás,
• amelynek hűtő hatása miatt még legmelegebb nyarakon is megmarad az üreg alján képződött jégréteg.