Közbeszólhat a geopolitika

Nincs magyarázat arra, ahogyan elemzők ráfogják a tőkepiacok gyengülését egyes érdektelen hírekre. Az iraki és a közel-keleti események kapcsán újból kiderült, hogy a tőzsdék nem úgy működnek, mint a vállalatok, vagy egyes iparágak, nem lehet pontos és határozott előrejelzést adni a részvények és az árfolyam-indikátorok mozgására, elmozdulására. Sok elemző azonban Aigner Szilárd meteorológiai módszerével – csak, hogy mondjon valamit a pénzéért – elemzést és furcsa módon, a befektetőkre nézve megkérdőjelezhetetlennek tűnő, kötelező érvényű prognózist tesz közzé.
Természetesen a légből kapott várakozásokat csak azok olvassák, és azok használják, akik a tőzsdei dzsumbuj útvesztőiben nem túl járatosak, ők a háziasszonyok, a kisbefektetők, a manipulálható tömegek. A minden hírre érzékeny piacokon a bennfentesek a nyerők, de ők fizetik az elemzőket, ők határozzák meg a híreket és nemritkán az árfolyamok mozgását is. A manipulációs próbálkozás szinte mindennapos, a hírújságok, az elektronikus sajtó, mind-mind tőzsdei iránymutatást próbál adni, de kérdés, vajon ezek a hírek mennyire valósak.
Mennyi valóság van abban, hogy az amerikai elnök Irakkal kapcsolatos beszéde miatt zuhannak az árak, mennyi a valószínűsége annak, hogy a svájci UBS bank OTP Bank-részvényeket vásárol a magyar tőzsdén keresztül? Feltehetjük ugyanakkor azt a kérdést is, hogy a félreinformáltság milyen egyéni és csoportos érdekeket szolgálhat. A fals feltevésekre és az elhallgatott információkra ritkán kapunk magyarázatot, és akkor sem biztos, hogy a valóságnak megfelelőt, hiszen az igazság igen sokba kerülhet. Soha senki nem mondja ki, hogy tévedett, vagy direkt manipulálta a híreket. Csupán a kreatívan könyvelt vállalatok esetét ismerjük, hogy a cégvezetés és a könyvvizsgálók, valamint a befektetési tanácsadók szántszándékkal saját hasznukra informáltak félre. A félresikerült iránymutatásoknak, baklövéseknek soha sincs gazdája, nem sikerül magyarázatot adnia a Deutsche Banknak akkor, amikor két évvel ezelőtt a Deutsche Telekom részvényeit vételre ajánlotta, miközben ő maga az eladók között szerepelt, és nem sikerült eddig a magyar tőzsdére adott prognózisokat sem beváltani. A geopolitikai kockázatokat soha senki nem veszi figyelembe akkor, amikor felszólal, vagy csupán egyéni előnyök érvényre juttatása a cél?
Megvádolni nem érdemes senkit, azonban sokkal figyelmesebben és megfontoltabban kellene véleményt nyilvánítani, és nem egy esetben fel is kellene vállalni azt. Elemzők, pénzügyminiszterek, tőzsdeelnökök, vállalatvezetők azt mondták az év első napjaiban, itt a „Kánaán”, – tessék részvényeket venni, a gazdaság állapota javul – de azt nem kalkulálták be, hogy a vállalatok állapotának erősödése, egyes piaci szegmensek újbóli talpra állása mellett politikai, geopolitikai erők az elképzelésekkel ellentétes irányba is mozdíthatják a tőzsdemutatókat, mint azt a napokban is láthattuk, tapasztalhattuk.