Meddig tart lebontani egy autoriter rendszert?

Az olyan rezsimek, amilyen Vladimír Meciaré is volt, nem tudnak meglenni ellenségkép nélkül.

A gyanú szerint a szlovák titkosszolgálat (SIS) állt az ügy hátterében. Minderről a SIS egyik korábbi tagja, Oskar Fegyveres beszélt, aki aztán külföldre menekült. A szlovák közvéleménnyel és a nyomozó hatóságokkal Róbert Remiás tartotta nevében a kapcsolatot, akit 1996-ban felrobbantottak autójában. 2002-ben a gyilkosság ügyében vádat emeltek Ivan Lexa, a SIS korábbi igazgatója, a vádemelés után pár hónappal meggyilkolt Oláh Imre, valamint az időközben Magyarországon életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt Jozef Rohác ellen. 2006-ban mindhármukat felmentették.

Egy meghiúsított népszavazás is köthető a Meciar-korszakhoz, amikor is 1997-ben két nappal a népszavazás előtt Gustáv Krajci belügyminiszter úgy döntött, hogy az eredeti négy kérdésből egyet kihúz, mégpedig azt, amely az államfő közvetlen választására vonatkozik. Meciar amnesztiái ennek a nyilvánvalóan jogellenes lépésnek a felderítését is ellehetetlenítették.

1998-ban és 2002-ben Meciar pártja megnyerte ugyan a választásokat, de nem tudott újra kormányt alakítani, mert az ellenzék összezárt. Első alkalommal még egy baloldali alakulatot is be kellett vonni a jobbközép pártok közé a kormánytöbbséghez, második alkalommal már csak jobbközép pártok alakítottak kormányt. A Mikulás Dzurinda kormányfő nevével fémjelzett és az akkor még Bugár Béla vezette MKP részvételével zajló nyolcéves kormányzás gyökeres változást hozott az ország életében. 2004-re Szlovákia az Európai Unió és a NATO tagjává vált, s az ekkor lefektetett alapok viszik azóta is előre a szlovák gazdaságot.

Meciar 2006-ra sokat vesztett pozíciójából, de afféle jutalomjátékként a választásokat a SMER-rel megnyerő Robert Fico őt és a Slota-féle SNS-t is meghívta kormányába. A szlovákiai magyarok ismét saját bőrükön érezhették, mit jelent nemzetbiztonsági kockázatnak lenni. Jött újra a szankciókat bevezető nyelvtörvény, Sólyom László kiutasítása stb., de nem sorolom, nem volt ez olyan régen.

Meciar 2010-ben már nem jutott be a parlamentbe, politikai karrierje véget ért, de az amnesztiák még őrizték emlékét. Egészen 2017-ig. Ekkor a parlament alkotmányt módosított, és eltörölte az ugyan jogszerű, de erkölcstelen amnesztiákat. A napokban ezt az az alkotmánybíróság is helybenhagyta, amelynek egyes tagjait még Meciar jelölte.

Jogilag tehát sikerült eltörölni a meciarizmus emlékét, az ország visszatért euroatlanti irányultságához, de a vadprivatizáció során meggazdagodott réteg azóta is meghatározó szerepet játszik, és keresi a Meciarhoz hasonló személyiségeket.

A szerző felvidéki magyar újságíró.