Az elmúlt hetekben furcsa rettegés uralta el egyes magyarországi hírportálok és bloggerek írásait. Valamennyien országunk nemzetbiztonságáért aggódtak, részletesen kifejtve, hogy gyakorlatilag vége az országnak, mivel a kormány engedélyezte a Nemzetközi Beruházási Bank (NBB) magyarországi központjának megnyitását.
Megadta a működési engedélyt azt követően, hogy az NBB képviselői teljesítették az ehhez szükséges feltételeket és garanciákat. A véleményalkotók kétségbeesésének oka pedig az, hogy a bank orosz tulajdon, vagyis egy orosz titkosszolgálati fedőszerv, ahol a banki munka csak álca.
Ebből pedig az következik – mondják az aggódók –, hogy fővárosunk, Budapest nemzetközi kémközpont lesz, mint volt Isztambul a második világégés idején vagy Bécs a hidegháború alatt. De ez nem is csoda – elemzik „tárgyilagosan” –, hisz a magyar politikai elitet zsinóron rángatják a rendszerváltás idején életben hagyott, volt magyar titkosszolgálati operatív tisztek, akiket az orosz szolgálatok zsarolnak.
Hűha! Első olvasatra engem is magával ragadott a vázolt lehetőség romantikája és regényes fordulatai. De elvetélt operatív agyam egy kicsit tovább is gondolta e mély elemzéssel készített cikkeket és dörgedelmeket.
Végignézve az írásokat jegyzők névsorán, egy olyan publicistával sem találkozni, aki valaha szolgált volna, és ezért kiképzést kapott volna operatív módszerekből a magyar titkosszolgálatok bármelyikében is.
Akkor meg honnan ez a szakszerű megközelítés, a tuti biztos információ a Nemzetközi Beruházási Bank múltjáról és jelenlegi stratégiájáról? Lehet blöff esetleg, túlképzett fantázia vagy elvtelen aggódás azért, mert a magyar politika, a brüsszeli fenyegetéseknek hála, megpróbál több lábra állni? Emlékszünk azokra az időkre, amikor az IMF volt az egyetlen forrása a magyar gazdaságnak, és ebből következően az ország adósságcsapdában vergődött.
De lehet az is, hogy a cikkek készítői kaptak operatív kiképzést – csak nem itthon –, és konkrét háttéranyagokkal is felkészítik őket minden olyan esetben, amikor az orbáni politika az „elhajlás” útjára lép, és tettei rosszallást váltanak ki a fősodor ideológusai körében.