A pénzügyi káosz érdeklődés hiányában elmarad

Meglehetősen nagy a tolongás mostanában a hazai bankfiókokban, esetleg a biztosítóknál vagy éppen a Magyar Államkincstár (MÁK) ügyfélszolgálatain.

Meglehetősen nagy a tolongás mostanában a hazai bankfiókokban, esetleg a biztosítóknál vagy éppen a Magyar Államkincstár (MÁK) ügyfélszolgálatain. A kérdés már csak az, hogy az aktuális pénzügyi határidők közül most éppen miért?

Szinte mindennap olvasni, hallani, hogy aki még nem járt a bankjánál frissíteni az adatait, június 27-én kellemetlen meglepetés érheti. A Magyar Bankszövetség szinte naponta ad ki figyelmeztető tájékoztatókat – többnyire a Magyar Nemzeti Bankkal és a Pénzügyminisztériummal közösen –, mi több, egyik-másik honi hitelintézet internetes honlapjára már be sem lehet lépni úgy, hogy ne ütközzünk bele az ügyfél azonosítására figyelmeztető felhívásba.

Ennek ellenére a múlt héten a Pénzügyminisztériumban még hozzávetőleg kétmillióra becsülték azoknak a számláknak a számát, amelyeket 2017 júniusa előtt (tehát több mint két évvel ezelőtt) nyitottak, de a pénzügyi szolgáltatójuk még nem rendelkezik a személyazonosságukat és lakcímüket igazoló érvényes okmányaik másolatával, esetleg változás következett be személyi adataikban, netán kiemelt közszereplőnek vagy közeli hozzátartozójának minősülnek.

Mint az már régóta köztudott, az adategyeztetés híján az ügyfél a határidő lejárta után nem tud majd hozzáférni a bankszámlájához, hiába próbál átutalni, kártyával készpénzt kivenni vagy fizetni mindaddig, míg a bankja el nem végzi a teljes körű átvilágítást. A visszaszámlálás megindult, már csak egy hét van hátra június 26-ig.

Az országos pénzügyi káosz azonban valószínűleg elmarad. A kötelező adategyeztetést a 2017 júniusában hatályba lépett pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni törvény (Pmt.) írja elő, ám az ügyfél-azonosítást csak azoknak kell végrehajtaniuk, akiktől az elmúlt hónapokban a bankjuk ezt közvetlenül kérte, jellemzően több csatornán és több alkalommal is.

A lakossági ügyfelek többsége azért nem kapott külön értesítést, mert velük minden rendben, míg a vállalati ügyfelek esetében a kötelezettség valamennyiüket érinti.

A korábban belengetett, ominózus kétmilliónyi, még nem egyeztetett számla azonban nem mind kereskedelmi banki. A jogszabály szerint e körbe tartoznak még a nem banki pénzforgalmi számlák, az életbiztosítási megtakarítási számlák, az egészség- és nyugdíjpénztári számlák és a MÁK-nál vezetett értékpapírszámlák is. Ám miután ezek esetében is a kifizetéshez kötődik az azonosítási kötelezettség, senki nem aggódik különösebben: az ügyfél majd akkor azonosítja magát, a befizetéseit továbbra is elvégezheti. S ezt az érintett számlatulajdonosok is pontosan tudják.

Valójában azokra a tranzakciókra kell kiemelten koncentrálni, amelyek rendszeres és gyakori kifizetések: így például a kártyás fizetés, a készpénzfelvétel vagy az átutalás. A pénz tehát bátran áradhat ügyfélátvilágítás nélkül is a pénzügyi intézményekbe, amelyeknek csak arra kell figyelniük, hogy ami kimegy tőlük, annak az utalóját azonosítsák.

Akár most, akár utólag. Addig is a sok alvó vagy nem azonosított bankszámlán tartott összegeket a bankok használják, még büntetést, sőt kamatot is alig kell fizetniük érte. Arra érkezhet pénz, sőt rendszeresen felszámolható rá a számlavezetés díja és más egyéb költségek. Legfeljebb még egy szektor bizonyítja, hogy mennyire nehézkes az uniós adatvédelmi szabályokat, azaz a GDPR előírásait határidőre teljesíteni.

Nem kétlem, hogy sok ügyfél ebben az esetben is az utolsó napokra hagyja az ügyintézést. Ám korántsem biztos, hogy olyan sokan szaladnak a fiókokba adatot egyeztetni, ahogyan arra a tömött sorban várakozókat látva következtetni lehet. Bekövetkezett ugyanis egy másik, legalább ennyire fontos változás a lakossági és kisbefektetői pénzügyek háza táján.

Már harmadik hete jegyezhető a jelenlegi kamat- és inflációs viszonyok között legcsábítóbbnak számító Magyar Állampapír Plusz, amelyből csak az első héten a meghirdetett 100 milliárd forintos keret több mint ötszörösét jegyezték le, s a második héten is több száz milliárd forintos friss jegyzésről számolt be a pénzügyminiszter.

Néhány hónapja még kérdéses volt az is, vajon sikerül-e megmozgatni a lakosság hatalmas, mintegy 4500 milliárd forintos készpénz- vagy látra szóló betétekben szunnyadó megtakarítástömegét. És akkor még azon lamentálunk, vajon miért ácsorognak olyan sokan a bankfiókok és ügyfélszolgálatok előtt?

Legkevésbé a káosz miatt.