Az atomenergia a tiszta energiaforrás

A világ energiaigényének kielégítése nagy kihívást jelent. A villamosenergia-igény folyamatosan növekszik, miközben napjainkban még mindig közel egymilliárd ember él áram nélkül.

Paks, 2011. március 7. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség továbbképzésen részt vevő munkatársai tanulmányozzák az atomerőmű I-es blokkját. Az 1982 és 1987 között üzembe helyezett négy reaktorblokk 30 évre szóló üzemeltetési engedélyei az elkövetkezendő években sorra lejárnak. A további 20 évig való működtetéséhez az I-es blokk esetében már idén kezdeményezni kell az üzemeltetési engedély megújítását. A távlati tervekben szerepel az atomerőmű bővítése, amelynek keretében két új blokk megépítésére 2012 elején írják ki a tendert, a kiértékelése pedig 2013 első felében várható. Az V. blokk üzembe helyezését 2020 után, a VI-ét 2025 utánra datálják, tervezett üzemidejük 60 év lenne. Így a paksi atomerőmű az ország villamosenergia-igényének 40-50 százalékát tudná biztosítani. A felvétel 2011. február 15-én készült. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd Fotó: MTI

A világ energiaigényének kielégítése nagy kihívást jelent. A villamosenergia-igény folyamatosan növekszik, miközben napjainkban még mindig közel egymilliárd ember él áram nélkül.

A megfizethető, megbízható, tiszta energiához való hozzáférés szerteágazó lehetőségeket teremt mind a gazdaságban, mind az oktatásban, mind az egészségügyben, mind otthonaink biztonsága, mind a kommunikáció terén, amelyek rendelkezésre állását az amerikaiak ma nyugodtan készpénznek vehetik. Az egyetlen környezetkímélő, tiszta energiaforrás, amely kielégíti valamennyi igényünket: az atomenergia.

Persze a nukleáris energia folyamatosan PR-problémákkal küzdött a múltban, de úgy tűnik, ez változóban van – helyesen. Tavaly a Tiszta energia fórum (CEM) – huszonhat ország energiaminisztereinek és az Európai Bizottság éves találkozója – először jellemezte az atomenergiát tiszta energiaforrásként, és közzétett egy kezdeményezést is, amely a többi szakmai szerveződést is arra bátorítja, hogy cselekedjenek hasonlóan.

A CEM szerint az atomenergia tovább erősíti „a gazdasági növekedést és a hatékony környezettudatosságot”. A CEM nincs egyedül – nem ez az egyedüli szervezet, amely újragondolta az atomenergia szerepét és jelentőségét. A Massachusetts Institute of Technology az Idaho National Labbel és a Wisconsini Egyetemmel karöltve egyenesen úgy fogalmaz, hogy az atomenergia elengedhetetlen az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez és az energiaellátáshoz való hozzáférés bővítéséhez.

Az Egyesült Államokban felhasznált villamos energia 19 százalékát 97 atomreaktorban állítják elő, vagyis az Egyesült Államok több atomreaktort használ, mint bármely más ország a Földön. Világszerte 444 blokk működik, míg további 54 építés, 111 pedig tervezés alatt áll, elsősorban Kínában, Indiá­ban és Oroszországban. Ezek az atomerőművek több millió háztartást látnak el energiával káros anyag kibocsátása nélkül.

Az atomenergia abból a szempontból is környezetbarát, hogy rengeteg energiát termel kis ökológiai lábnyommal. Egy atomreaktor létesítése megawattonként körülbelül 13 hektárnyi földterületet igényel, míg összevetve az egységnyi szélerőmű-kapacitás területigénye 71 hektár, a naperőművek esetében 44 hektár ez a szám, a vízerőműveknél pedig 315 hektár.

Ebbe beletartozik a bányászathoz, szállításhoz és tároláshoz használt földterület is. Más szóval: egy naperőműnek 116 négyzetkilométernyi földterületre lenne szüksége ahhoz, hogy ugyanakkora mennyiségű villamos energiát termeljen, mint egy átlagos atomerőmű, míg egy szélerőmű esetében hozzávetőlegesen ez az arány 674 négyzetkilométer.

A szél- és a napenergia jobb hírnévnek örvend a tiszta energiaforrások között, és előnyöket is élvez, mint kibocsátásmentes energiatermelő. Ugyanakkor mindkét energiaforrás működésének feltételei a számukra kedvező időjárási körülmények és folyamatosan rendelkezésre álló tartalékkapacitást is igényelnek, amelyek akkor lépnek működésbe, ha nem megfelelő az időjárás.

Ezzel szemben az atomreaktorok az idő 93 százalékában működnek, villamos energiát termelnek, míg szélerőművek esetében a rendelkezésre állás csak 37 százalék, naperőművek esetében pedig mindössze 26 százalék. Természetesen mint minden energiaforrás, az atomenergia alkalmazása is kompromisszumokkal jár. Ugyanakkor a közvélemény percepcióinál sokkal kedvezőbb a valóság.

Az emberek elsődlegesen a hírhedt csernobili, a Three Mile Island-i és a fukusimai balesetek miatt aggódnak. Nehéz elhinni, de senki sem halt meg sugárbetegségben az amerikai és japán katasztrófában. 1979-ben Three Mile Islanden történt az Egyesült Államok legsúlyosabb nukleáris balesete, de a reaktor környezetében élő kétmillió ember tényleges sugárterhelése kevesebb volt, mint egy fogászati röntgen hatása.

Nem a nukleáris technológiát, hanem sokkal inkább az önkényen alapuló autoriter politikai rendszert minősítve megállapítható, hogy az 1986-os csernobili baleset egy hallatlan, példátlan és etikátlan szovjet (katonai) kísérlet eredménye. A csernobili reaktorból hiányoztak olyan fontos biztonsági berendezések, mint például a biztonsági kupola, ami az összes amerikai reaktornál megtalálható. Maga a sugárzás egyébként gyakran aggodalom tárgya, amiről nem tudnak eleget az emberek. Pedig a sugárzás a mindennapi életünk része.

Egy repülőút, egy banán vagy egy sárgarépa elfogyasztása, a napozás, orvosi vizsgálatok elvégzése vagy egyszerűen csak a Földön való élet nagyobb sugárzásnak teszi ki az embert, mintha valaki az atomerőmű nyolcvan kilométeres körzeté­ben élne.

A szükségtelen félelem környezeti károkkal és felesleges költségekkel is járhat. Amikor Michael Shellenberger, az Environmental Progress alapítója Fukusimába látogatott, kétségbe vonta a japán kormány több ezer tonna „szennyezett” talaj eltávolításáért tett erőfeszítéseit. A japán kormány válasza sokkolóan őszinte volt: „A világ minden tudósa és sugárzás szakértője, aki idejön, mind ugyanazt mondja, mint ön. Mi is tudjuk, hogy nem kell csökkentenünk a sugárzási szintet. Azért csináljuk, mert az emberek ezt várják el tőlünk!”

Az atomenergia alkalmazásával kapcsolatban a nukleáris hulladék ügye is aggodalomra adhat okot. Az Egyesült Államokban 81 500 tonna nukleáris hulladék keletkezett erőművekben. Ez azt jelenti, hogy az Egyesült Államokban 1957 óta felhalmozódó valamennyi nukleáris hulladék elférne egy futballpályányi területen, kilenc méter magasan.

Például a Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség becslései szerint az Egyesült Államokban 2030-ig csak napelemekből 170 ezer és egymillió tonna közötti hulladékmennyiség keletkezhet.

Ugyan Amerikában a nukleáris hulladék kezelésének ügye megfeneklett, ez ma már egy műszakilag kezelhető kihívás. ­Például a finn atomenergiaipar megmutatja a világnak, miként lehet egy mélygeológiai tároló kialakításával véglegesen elzárni a nukleáris hulladékot az emberektől és a környezetétől. Minden energiaforrás alkalmazása bizonyos kompromisszumokkal jár, nincs tökéletes megoldás.

Az atomenergia alkalmazásához kétségtelenül kapcsolódik néhány egyedi kihívás, de hihetetlen előnyei is vannak, amelyek miatt mindenképpen érdemes tiszta energiaforrásként számbavenni, ami jobbá teszi a világunkat és a környezetünket.

A szerző amerikai energiapolitikai elemző

(Az írás a CNN Business hírportálon megjelent cikk szerkesztett változata)