Karácsony máris óriásit bukott

Demszky Gábor szelleme nemcsak a különböző pozíciókba beültetett, a Gyurcsány-korszakot idéző Török Zsoltok, Havas Szófiák, Atkári Jánosok és Draskovics Tiborok személyében kezdett kísérteni.

Ami kiszivárgott, azt már nem lehet visszaszívni. Az elhangzottakkal magát járatja le az ellenzék Fotó: Mirkó István

A török államfő érkezése bebizonyította, hogy Karácsony Gergelynél hosszú, akár több évtizedig tartó lázas kutatást követően sem lehet alkalmasabb embert találni a főváros vezetésére. Professzionálisan, minden apró részletre odafigyelve szervezte meg a Budapesti Közlekedési Vállalattal és a rendőrséggel, hogy a kecske is jóllakjon és a leveles zöldség is megmaradjon. Azaz: Erdoğan útja is biztosítva legyen és az általa irányított város közlekedése se bénuljon meg.

Valószínűleg hosszú-hosszú órákon át egyeztetett az Erdoğan és Orbán Viktor ellen demonstrálók képviselőivel is. Hiszen Gergely őrülten tehetséges, óriási munkabírású figura. Egy korszakos politikuszseni. Így fordulhatott elő, hogy alig pár százezer ember késett csak el a munkahelyéről, és mindössze néhány tízezer gyerek kereste kétségbeesetten a szüleit, akik vagy az autóikban zokogtak, vagy a tömegközlekedés járműveiben tomboltak. Merthogy ez történt.

És elnézést a viccelődésért, de vannak pillanatok, amikor az ember kínjában már csak nevetni tud bizonyos dolgokon. A csütörtöki nap és az úgynevezett független sajtóban megjelent kommentárok pedig pont ilyen pillanatokat szültek. Mert egy-két dolgot azért érdemes tisztázni.

Az egyik – és talán ez a legfontosabb! –, hogy jelenleg Budapest főpolgármesterét Karácsony Gergelynek hívják. Tehát véletlenül sem Tarlós Istvánnak. Kétségtelen, hogy volt egy Tarlós István nevű úr is főpolgármester, aki az ilyen nagy horderejű, sok szervezést igénylő látogatásokat lényegében csont nélkül, rutinból megoldotta, de már nem ő van hivatalban, hanem a 444, az Index, a 24.hu és a HVG nagy szerelme, Karácsony Gergely. A másik pedig, hogy a főpolgármesteri pozícióval óriási felelősség is jár. Meg ha az ember kezdő, nyeretlen kétéves kiscsikó, akkor rengeteg munkával.

Járna. Már ha a főpolgármester felelősen kívánja irányítani a fővárost.

Az ugyanis nem valódi munka, mindössze látványpolitizálás, ha a főpolgármester csak PR-eseményeken villog, és önmaga hatása alá kerülve, csodaszép, karcsúsított új öltönyében, új frizurával és új szemüvegében heteken keresztül fogadja a haladó sajtó képviselőinek elcsukló hangú gratulációit. Persze értem én, hogy jólesik Karácsonynak, hogy ilyen gyengéd szeretettel viseltetnek iránta a baloldali újságírók, mert ki ne örülne, ha minden mozdulatát a szemüveg-igazgatástól egy másik politikus kezének a rázásáig álló taps és hangos bravózás kísérné.

Persze jó ez, csak attól, mert a magukat függetlennek hazudó újságírók megváltóként, messiásként és a Fidesz elleni forradalom sármos vezetőjeként tekintenek Karácsonyra, még dolgozni sem ártana. Abból, mármint a munkából bizonyos népi megfigyelések szerint különösen nagy baj még sosem származott.

A harmadik pedig, hogy a vörös zászlókkal vonuló tüntetők is kivették a részüket a főváros közlekedésének megbénításából. Akik a főbb csomópontokon állították meg a forgalmat. És akik ugyan Erdoğan ellen gyűltek össze, mégis inkább Orbán Viktort szidták. Persze honi liberálisainktól ez az üzemszerű működés szerves velejárója. Ahogyan az is, hogy Putyin látogatásakor még a kommunista Szovjetunióra hivatkozva szidták a magyar miniszterelnököt, de csütörtökön már lelkesen lobogtatták a vörös színű, ötágú csillagos zászlóikat.

Valószínűleg ők voltak azok is, akik decemberben a túlóratörvény elleni tüntetésen az ország karácsonyfájának eltüzelésére utalgattak. Az ilyen típusú támogatások vagy tiltakozások egyébként is mindig attól függnek, hogy Orbán Viktor éppen milyen politikát folytat. Ugye mindenki emlékszik még, milyen vehemen­ciával, mennyire demonstratív módon kezdtek a Keleti pályaudvarhoz járogatni migránsokat etetni és simogatni 2015 nyarán a mi liberálisaink? Már akkor is minden „szegény migránsok” kezdetű posztot egy vaskos orbánozás zárt.

Egyébként pedig egyik katonai szövetségesünk érkezett Magyarországra, amelyik egymilliónál is több katonájával a NATO második legnagyobb hadseregével rendelkezik. És arról se feledkezzünk meg, hogy Törökország több mint hárommillió szíriai menekültet tart fel és el, ami biztosan traumatizálja a migránsokért rajongó ellenzéket, de mi azért örülünk neki, hogy ez az óriási tömeg nem épp Röszkénél kezdi meg a sokadik erőszakos, kődobálós, gyújtogatós rohamot a magyar határzár ellen, hanem Erdoğannál várja, hogy visszatérjen az országába.

Karácsony tehát finoman szólva sem volt a helyzet magaslatán, ami a legkevésbé sem meglepő.

Már a Fővárosi Közgyűlés alakuló ülésén is látszott, hogy Gergely nem pontosan tudja, milyen rendezvényen van. Amikor ugyanis Baranyi Krisztina sértődötten a világba kiabálta, hogy egyetlen bizottságban sem kapott helyet, Karácsony a legnagyobb természetességgel, ártatlan tekintettel közölte, hogy neki nincs ideje ilyen csip-csup ügyekkel foglalkoznia, hiszen ő a beszéde megírásával és begyakorolásával volt elfoglalva, meg a másnapi kormányülésre is készülnie kellett.

Ami valóban fáradságos munka, mert ki kellett találni, hogyan tudja azt a látszatot kelteni, hogy igazi rettenthetetlen klímaforradalmárként biciklivel és busszal jut el a Városházáig, de közben a csípős hideg és a távolság miatt mégis inkább egy kényelmes autó pihe-puha anyósülésén közelítené meg a munkahelyét. Le kellett szervezni legkevesebb harminc fotóst és újságírót, és azt is meg kellett oldani, hogy a szolgálati kocsi ne a legfeltűnőbb helyen, a zuglói háza előtt parkoljon. Komoly munka ez, ráadásul a Ripost is beleköpött Karácsony levesébe, ami óriási felháborodást szült az ellenzéki sajtóban.

Mert micsoda dolog, hogy holmi újságírók megírják az igazságot az ellenzék új vezetőjéről: azt, hogy vérbeli ripacs módjára csak a fotósok hada előtt ül buszra, de ha nincsenek körülötte haladó médiamunkások, akkor inkább a szolgálati autót választja.

És Karácsony még tudta fokozni. Demszky Gábor szelleme ugyanis nemcsak a különböző pozíciókba beültetett, a Gyurcsány-korszakot idéző Török Zsoltok, Havas Szófiák, Atkári Jánosok és Draskovics Tiborok személyében kezdett kísérteni, hanem nagy elődje legendás nagyjelenetét is felidézte. Emlékezetes pillanat volt, mikor a Demszky-éra alatt az autósok egy akcióban dudálással jelezték, ha kátyúba hajtottak. Ekkor Demszky, mindenki legnagyobb megdöbbenésére, ugyanúgy rátenyerelt a kürtre, mint a miatta átkozódó sofőrök.

Nos, pont így cselekedett Karácsony is, amikor csütörtök este felháborodott Facebook-posztban jelezte: elfogadhatatlannak tartja, hogy ekkora káosz alakult ki a fővárosban. Mondta ezt mint Budapest hivatalban lévő főpolgármestere! Zseniális. Meg diktátorozott is egy kicsit. Csak az íze végett. Karácsony Gergely tehát első vizsgáján óriásit bukott.

Meglepődött valaki?