Hibrid háború Magyarország ellen

Adenauer, Strauss és Kohl még igazi hazafiak voltak, de ma már alig találkozhatunk ilyen formátumú német politikusokkal.

Bonn, 1964. augusztus 5. Konrad Adenauer német politikus, a Német Szövetségi Köztársaság elsõ kancellárja, 1876. január 5-én született Köln-ben. Meghalt 1967. április 19-én Bad Honnef-Rhöndorf-ban. A képen: Konrad Adenauer volt szövetségi kancellár sajtóértekezletet tart 1964. augusztus 4-én. MTI Fotó/UPI

A politikai színpadon elhangzó mocskolódó és hazug nyilatkozatokkal teli, a túlerőben lévő nemzetközi és hazai baloldali média minden lehetséges csatornáján lejárató kampányok sorozatával próbálják tönkretenni Magyarország hírnevét. Állandóan lekicsinylő és becsmérlő jelzőkkel illetik politikusait és hatolnak be gonosz vírusként az emberek agyába. Így van ez Németországban is, ahol a közvéleményben a Magyarországról alkotott kép az elmúlt évtizedben a folyamatos negatív tartalmú médiaagymosás következtében sajnos elszomorító.

Konrad Adenauer, Franz Josef Strauss és Helmut Kohl még igazi hazafiak voltak, de ma már alig találkozhatunk ilyen formátumú német politikusokkal, mert a nemzet fogalmát józanul és a szó eredeti pozitív értelmében felfogó politikusokat, még mielőtt felemelkedhetnének, erkölcsileg és politikailag lefejezik, ellehetetlenítik. A németeknek a háború utáni 75 év során az irányítottan szűkre szabott történelem- és irodalomoktatásban elszenvedett ismerethiányuk következtében zavart képük van a nemzet (németül: nation) fogalmáról. Mivel a nationalsozialismus egyenlő a nemzetiszocializmussal, ezért mindent és mindenkit, aki ezt a szót használja vagy akit ezzel hoznak kapcsolatba, negatív összefüggésbe helyeznek. Így könnyű dolguk van azoknak, akik a „nemzet” szót Magyarországgal és a fideszes kormányzati vezetőkkel szemben rosszindulatból, szándékosan és céltudatosan hangsúlyozzák, s őket egyéb eposzi kellékekkel fűszerezve nemzeti-jobboldali (rechtsnational), szélsőjobboldali (rechtsextrem) politikusoknak állítják be.

Persze a németek hiányos történelmi ismereteik következtében nem tudhatják, hogy a nemzetiszocializmus alapjában véve a nagybirtokosok (junkerek), a nemesség és a nagytőkések uralma ellen létrejött szélsőbaloldali mozgalom volt. A Nemzetiszocialista Német Munkáspárt, az NSDAP (Nationalsozia­listische Deutsche Arbeiterpartei) a Német Munkáspárt, a DAP (Deutsche Arbeiterpartei) 1920. február 24-én Münchenben történt névváltoztatásával jött létre, tehát semmiképpen sem volt jobboldali szervezet.

A haza fogalma Bajorországban még jelen van, de mivel a több évszázados királyságból tartománnyá degradált ország sohasem nevezte magát nemzetnek, itt is ódzkodnak ettől a kifejezéstől.

A sok évtizedes médiaagymosás következtében a nemzet szó jelentése a német köztudatban – bár helytelenül, de – egyértelműen a jobboldallal asszociált szitokszóvá vált. A balliberális többségű német sajtónak ezért van könnyű dolga a Magyarország ellen folytatott hibrid háborúban, mert a magyarokról szóló összes cikkben, riportban, interjúban kivétel nélkül negatív értelemben használják a mindig a jobboldalhoz kapcsolt nemzet szót, mintha az valami szörnyűséges és veszélyes dolgot jelölne.

A német véleménypiac első tizenöt résztvevője között egyetlen konzervatív vagy jobboldali médium sem szerepel. Mi több, a piac 54,5 százalékát a következő öt médiakonszern uralja: ARD 21,6 százalék, Bertelsmann 11,3 százalék, ZDF 8,0 százalék, Springer 7,2 százalék, ProSiebenSat.1 6,4 százalék.

Ilyen elsöprő médiafölény ellenében szinte hiába írogatnak politikusaink szorgalmasan leveleket és kérnek helyreigazítást a német sajtóban elhangzott csúsztatások és politikai motivációjú, sokszor a magyar ellenzék által sugallt és üzent ordas hazugságok miatt, azok, ha meg is jelennek, nemigen érhetik el a német közvélemény ingerküszöbét. Ebben a hibrid háborúban a magyaroknak nehéz dolguk van, de jó állják a sarat!

A szerző újságíró, München