A felszínen megjelenő, látszólag politikai okok mögött főként gazdasági motívumok dominálnak. A pandémia nemcsak a polgári gazdaságot sújtotta, hanem – a spekulációs tőkén kívül – minden más gazdasági ágazatnak nehézséget okozott. Nem maradt ki ebből a hadiipar sem, mely azzal szembesült, hogy profittermelése vészesen visszaesett, lévén a világjárvány csökkentette az egyébként megmaradt konfliktuszónák harci kedvét. Ráadásul érzékenyen érinti őket, hogy a mesterséges intelligencia által irányított drónok és más harcászati eszközök szintén a hagyományos fegyverek kárára kezdtek elterjedni. Így az egyik legjövedelmezőbb üzlet, a klasszikus fegyverkereskedelem leszorulhat a képzeletbeli dobogós helyezéséről.
A Fehér Ház akaratát is befolyásolni képes hadiipari vezetőknek a gazdasági depresszióból két kibontakozási lehetőség kínálkozik. Az egyik, hogy megpróbálnak komolyabb konfliktusokat generálni a különböző országok, leginkább nagyhatalmak között, ami újabb fegyverkezéshez – számukra megrendeléshez – vezethet. Ebben a globális játszmában Oroszország és Kína lehet reális célpont. Persze szó sincs atomháborúról, csak valamilyen harmadikországos hadszíntéren történő összecsapásra gondolnak, ahogy erre volt példa az orosz katonai bázissal is rendelkező Szíria NATO-csapatokkal való megszállása idején. A támadással évekre garantálták a katonai konfliktust és hadiszállítást.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!