Gyurcsány kocsmai mocskolódása

Gyurcsány valószínűleg már olyan mentális állapotban van, amelyben nem tudja felmérni, hogy mit cselekszik.

Miskolc, 2016. szeptember 6. Gyurcsny Ferenc, a Demokratikus Koalci elnke, volt miniszterelnk Maradj otthon, maradj Eurpban! cmmel lakossgi frumot tart a miskolci ITC-szkhzban 2016. szeptember 5-n. MTI Fot: Vajda Jnos Fotó: Vajda János

Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök, a DK nevű párt elnöke szerdán beszélt az országgyűlésben a koronavírus-járvány halálozási mutatóiról. Szövegét elintézhetnénk azzal, hogy az ellenzék vezére összekeverte a parlamentet egy külvárosi kocsmával, ahol mindig van minimum egy olyan figura, mint a mi Ferink, aki azért jár oda esténként, hogy a csehó vendégeivel kötözködjön, akik sokáig elviselik ezt, majd minden alkalommal eljön az a pont, amikor valaki megelégeli, és lekever neki egy méretes pofont. Amikor ez megtörténik, akkor főhősünk megnyugszik, hazatér a családjához, majd másnap este megint elmegy, hogy újra kiprovokálja a neki járó maflást.

Mivel a magyar Országgyűlés nem kocsma, bár az ellenzék számos tagja régóta próbálkozik azzá tenni, így a pofon is elmarad, ezért Ferink azt hiszi, hogy rendben van az, amit mond. Nem szeretnénk elvenni a jelentőségét annak, amit Gyurcsány művel, de a védelmében meg kell jegyeznünk, hogy valószínűleg már olyan mentális állapotban van, amelyben nem tudja felmérni, hogy mit cselekszik. Ennek az állapotnak számos jelét adja a viselkedésével, a beszédmódjával, a gátlástalanság extrém megnyilvánulásaival.

Mégis foglalkoznunk kell vele, nem legyinthetünk rá, mert ő vezeti a hazai ellenzéket, így ebben a minőségében is képes befolyásolni a közpolitikai döntéseket, ráadásul fennáll a veszélye annak, hogy újra hatása lesz az ország kormányzására is. Az pedig megint tragédiák sorozatához vezethet. Ha megtörténik, nem vigasztalhatjuk majd magunkat azzal, hogy mindez egy megbillent lelkű ember miatt van. Magánemberként sajnálhatjuk őt, de a társadalomra való veszélye miatt fel kell lépni ellene.

Elöljáróban szögezzünk le két tényt. Az egyik az, hogy a magyar koronavírus miatti halálozási mutatók abban térnek el más országokétól, hogy szigorúbban gyűjtjük az erre vonatkozó adatokat, így sokkal több esetet veszünk ebbe a kategóriába, mint mások. Ezt természetesen tudják az ellenzéki politikusok és a nekik – önzetlenül és tőlük függetlenül – dolgozó médiumaik is. Tudják, de nem törődnek vele, mert ahogy a minap ezt kifejtette egy ellenzéki politológus a Pesti TV-ben, a halálkampány, azaz a gyászoló családtagok és barátok érzelmeinek felhasználása igenis fontos lépés a hatalom megszerzése felé.

A másik rögzítendő tény, hogy az ellenzék sokáig aktív oltásellenes és nyitáspárti kampányt folytatott. Ezt most igyekeznek letagadni, de aki figyelte a politikusok és médiáik kommunikációját, az pontosan tudja, hogy ez történt. És akinek vannak ellenzéki ismerősei, azok azt is tapasztalhatták, hogy miként működött a védekezést gyengítő kampány a körükben. Idős és számos alapbetegséggel küszködő emberek tagadták meg az oltást, illetve tüntetően hagyták figyelmen kívül a korlátozó intézkedéseket, valamint minden lehetséges fórumon szidták a védekezést irányító embereket. Nem lehet pontos adatot tudni arról, hogy közülük hányan veszítették el az életüket, illetve mennyi embert fertőztek meg, így az ellenzék felelőssége sem állapítható meg számszerű módon.

Szomorú szimbóluma ennek a felelőtlen mentalitásnak az a DK-s politikus, aki szintén kampányolt az oltások ellen, majd életét vesztette a betegségben. Most viszont pont az ellenkezőjét teszik az ellenzéki politikusok, bízva abban, hogy az elvakult szavazók ezt is benyelik tőlük, velük fordulnak át az ellenkező irányba. Összegezve a tényeket: a statisztikával való manipulálás az alap, a közelmúlt letagadása pedig a felelősség áthárítása a részükről. Egy velejéig hazug kampányt folytatnak, miközben tízezrek dolgoznak a baj elhárításán, százezrek gyászolnak és milliók szoronganak a jövő miatt, illetve próbálják fegyelmezetten betartani a védelmi intézkedéseket.

Gyurcsány a szerdai beszédében emlegette a pészahot, egy tavaszi zsidó vallási ünnepet, amely szerinte az életről, a szolgaságtól való megszabadulásról szól. Majd némi magánéleti kitérőt követően a kormányt teszi felelőssé a magas halálozási mutatók miatt, és börtönnel fenyegetőzik. Nos, érdemes ezt a szempontot nem lesöpörni az asztalról, hanem megnézni, hogy valójában milyen felelőssége lehet egy kormánynak az általa vezetett társadalom tagjainak életével kapcsolatban. A járványról fentebb tisztáztuk, hogy mi a háttere a halálozási mutatóinknak. Most tágítsuk a célcsoportot, és nézzük meg, hogy mit tett meg ez a kormány és mit az előző kormányok a legelesettebb emberekért, akik a társadalomban elfoglalt szerepük ­miatt rendkívül nehéz helyzetben élnek, nagyon magas körükben a súlyos egészségromlás és a korai halálozás.

Magyarán kezeljük járványként a szegénységet, ezzel a szemmel nézzük meg, hogy ki milyen védelmi intézkedéseket hozott az érdekükben. Mivel ez nem egy szociálpolitikai tárgyú cikk, így jellemezzük röviden a Gyurcsány nevével fémjelzett kormányzást a balliberális szociálpolitikus, Ferge Zsuzsa szavaival: „2008-ban Magyarország volt az egyetlen válság érintette állam, amely semmit, egyáltalán semmit, egy gyufaszálat sem tett keresztbe azért, hogy a válság nyilvánvaló veszteseivel valami történjen. Ilyen ország nem volt még egy.” Ez a jellemzés nemcsak a gazdasági válság idejére igaz Gyurcsány és a balliberális oldal kormányzásáról, hanem általánosan. A szegénységet konzerváló segélyezés volt az egyetlen konkrét válaszuk a rendszerváltás utáni bajokra, ezenkívül nem volt semmilyen stratégiájuk a szegénység felszámolására.

Azt először a 2010 utáni polgári kormány mutatott fel, és azóta tudjuk, hogy számos siker igazolta a létjogosultságát. Magyarán a szociálliberális kormányok elhibázott gazdaság- és társadalompolitikája miatt emberek tömegei éltek nyomorban, leromlott egészségi állapotban és haltak meg jóval korábban, mint jobb sorsú honfitársaik. Az utóbbi években viszont több tízezer család került jobb helyzetbe, így képes gondoskodni az egészséges táplálkozásról, a gyerekeik testi és lelki fejlődéséről.

És ha már Gyurcsány magánéleti témát is felhasznált a beszédében, akkor ezt megtehetjük mi is. No, nem arról, amit ő szeretne, hogy a börtönviselt apját emlegessük, mert ez tényleg csak az ő magánügye. Az viszont, ha már az életet és a szolgaságtól való szabadulást emlegette, nagyon is fontos szimbólum, hogy ő minden áldott este abban a villában hajtja álomra a fejét, amelyet felesége nagyapja az élet és a szabadság megfosztásában játszott szerepe miatt kapott a kommunista párttól.

A szerző újságíró

(Borítókép forrása: MTI/Vajda János)