időjárás 2°C Ambrus 2022. december 7.
logo

A szankciók miatt ki kell vezetni a benzinárstopot

Mikszáth Kálmán esete „Teddy” Roosevelttel

Nyakas Szilárd
2021.05.29. 18:56
Mikszáth Kálmán esete „Teddy” Roosevelttel

– Hol van Mikszáth? – érdeklődött az 1910 tavaszán európai körútja során hazánkba látogatott Theodore Roosevelt, az Egyesült Államok huszonhatodik elnöke, aki 1901 és 1909 között töltötte be e magas közhivatalt.

– Hol van Mikszáth? – tette fel a kérdést a várbeli villásreggelinél József főhercegnek, később Zala György szobrászművész műtermében, majd így folytatta: – Angol fordításban olvastam egyik művét, a Szent Péter esernyőjét. A feleségem adta a kezembe, hogy ez aztán nekem való mű. Én nekifeküdtem és mondhatom, busásan meg voltam jutalmazva.

Kérésének igyekeztek eleget tenni, bár a negyvenéves írói jubileumát ünneplő Mikszáth ekkor már komoly betegséggel küzdött.

„Teddy” Rooseveltet megkülönböztetett figyelem övezte. Nemcsak a korábbi elnököt látták benne, de a reménybeli következőt is. Találkozójukra az exelnök háromnapos – április 17–19-ig tartó – látogatása második napján került sor Budapest egyetlen világszínvonalú szállodájában, a Duna-parti Hungáriában.

Mister! – fejtette ki véleményét a St. Peter’s Umbrella (Szent Péter esernyője) című regényről –, megjelent előttem az ön leírása nyomán az egyszerű kálvinista lelkész, a préri-pusztai korcsma és a szegény néptanító. Uram! – én ezeket az alakokat már Amerikában ismertem. Azért jöttem Magyarországra, hogy megismerjem azt az országot, melyet ön úgy írt le, hogy a szívemet örökre megfogta.

„Teddy” Roosevelt szívéből szólt. Jómaga 26 éves korában – egyazon évben elvesztvén édesanyját és feleségét – két éven át egy dakota indián területhez tartozó farmra vonult vissza. Vadászott, szarvasmarhát nevelt és még Badlands-nek, ennek a kietlen, határvidéki település seriffjének is megválasztották a földjükkel, és olykor banditákkal is küzdő farmerek. Az író fiával, ifj. Mikszáth Kálmánnal érkezett a találkozóra, a frissen doktorált jogásszal, aki egyben a tolmácsa is volt. Amilyen kellemesen indult, olyan feszültséggel fejeződött be ez az esemény. Mikszáth megemlítette, hogy egy ízben a bécsi levéltárhoz fordult adatokért, ahol egyáltalán nem ismerték az itthon ünnepelt magyar írót.

Mi több, bizalommal fordulva a szabadság országának képviselőjéhez, beszélni kezdett az Ausztriához fűződő ambivalens viszonyunkról. Szólt a Habsburgokról, szabadságharcainkról, hőseinkről. Roosevelt, a diplomata, akit Ferenc József császár fogadott Bécsben, a fordítást hallva, Mikszáth szavába vágott: – Stop! –, majd izgatottan az újságírókhoz fordult: – Erről ne beszéljük, ne is írjanak önök se lapjaikba!

A beteg Mikszáth csalódottan vette tudomásul, hogy a szabadság hazájának képviselője így fojtja belé a szót. Roosevelt, búcsúzóul, egy diplomatára jellemző udvarias gesztussal húzta ki magát ebből a helyzetből: – No, most hazamegyek és megmondom a feleségemnek, hogy beszéltem önnel. Tudom, megdicsér.

Egy jó hónappal később – 1910. május 28-án – Mikszáth Kálmán elhunyt. Halálának híréről fia sürgönyben értesítette a már a hazájába visszatért Rooseveltet. A diplomatikus, rövid választávirat – ahogy mondani szokás – postafordultával érkezett: „Kedves Uram! Igen fájlalom atyja halálát. Nagy író és rendkívüli ember volt. Szíves értesítését köszöni igaz híve Roosevelt Tivadar.”

Május 28-án, pénteken múlt 111 éve, hogy 63 éves korában elhunyt Mikszáth Kálmán. Theodore Roosevelt majd’ kilenc évvel élte túl. Az első és tudomásunk szerint egyetlen amerikai elnök, aki angolul ugyan, de olvasta Mikszáthot, s nemcsak olvasta, de értette és becsülte.

A szerző Mikszáth Kálmán-díjas nyugalmazott rádiós újságíró

(Borítóképen Mikszáth Kálmán író. Fotó: Wikipedia Commons)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.