Sikertörténetnek értékelte az elmúlt tizenegy év büntetőtárgyú jogalkotását Pintér Sándor belügyminiszter, miniszterelnök-helyettes az október 11-én az Igazságügyi Minisztérium által megrendezett nagy sikerű konferencián, amelynek tárgya a 2010–2021 közötti időszak büntetőpolitikájának bemutatása, értékelése volt.
A büntető jogalkotás és jogalkalmazás valamennyi meghatározó intézményének és felelős vezetőjének informatív álláspontját felhasználva készült el az a több mint kétszáz oldalas tanulmány, amely az említett konferencia tárgyát képezte, s amely az Amire Magyarország büszke lehet címet kapta. A konferencián a jogi közélet mindazon köztiszteletben álló büntetőjogásza, aki a vizsgálat lefolytatásához segítséget nyújtott, személyesen tartott előadást vagy helyettese által képviselve szólalt fel.
A téma teljességre törekvő megközelítését az alkotmánybírói előadás és a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács elnökének tájékoztatója mozdította elő. Az évtizedes korszak büntetőpolitikáját objektív adatok és szubjektív biztonsági mutatók (közvélemény-kutatások, önkormányzatoknak küldött megkeresések) alapján vizsgálva keresett az igazságügyi kormányzat választ arra a kérdésre, hogy bűnüldözési stratégiánk elérte-e a célját. Azt a célt, amely a bűnözés visszaszorítására, a társadalom megvédésére irányul.
A sikertörténeti minősítést megalapozó igenlő válasz objektív adatokon nyugszik.
A rendőri eljárásban regisztrált bűncselekmények száma 2009 és 2020 között közel hatvan százalékkal csökkent. A regisztrált bűncselekmények száma 2009-ben 375 383 volt, 2020-ban pedig 152 974. Ez 59,24 százalékos csökkenést jelent. A regisztrált bűncselekmények száma 2010-ben négyszázezer fölé szökött és 2012-ig folyamatosan emelkedett. Ekkor érte el a 451 501-es értéket.
A bűnözés folyamatos növekedése sokkolta, félelemben és feszültségben tartotta a társadalmat, demoralizálta a közállapotokat. Ez a helyzet változott meg gyökeresen annak a büntetőpolitikának a megvalósításával, amelyet a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség fogalmazott meg, és célul tűzte ki, hogy Magyarországon megteremtse a közállapotok szilárdságát, a törvénytisztelő polgárok létbiztonságát, azt a köznyugalmat, amely alapja egy jóléti társadalom felépítésének. Az e célokat szolgáló jogalkotás már 2013-tól éreztette hatását, mert ebben az évben már közel százezerrel kevesebb bűncselekmény történt, mint a megelőző esztendőben. A több tízezres nagyságrendű csökkenés évről évre folytatódott, s 2020-ra 152 974-re csökkent, ami a 2012-es évhez képest közel hetvenszázalékos csökkenést jelent. A bűnözésnek az évtizeden belül bekövetkezett ilyen mértékű visszaszorulása európai viszonylatban egyedülálló, de világviszonylatban is figyelemre méltó.
A bűnügyi helyzet javulása mögött nemcsak jogalkotási eredmények és a jogi környezet megváltozása, hanem olyan összetett kormányzati intézkedéscsomag is áll, amely a büntetőjogi és rendészeti elemek mellett hatékony szociális és foglalkoztatáspolitikai döntéseket is tartalmazott, mint például a közfoglalkoztatás preferálása a segélyalapú támogatásokkal szemben.
Az emberölések száma a vizsgált évtizedben az évi 303-ról 203-ra mérséklődött, míg ezen belül a befejezett emberölések száma 139-ről 59-re csökkent. A lakosság közérzetét, biztonságérzetét lényegesen befolyásolni képes közterületen elkövetett bűncselekmények száma is jelentősen csökkent, ameddig 2010-ben még 115 110 ilyen bűncselekményt regisztráltak, addig 2020-ban már csak 53 942-t, ami 53 százalékos javulást jelent. A vagyon elleni bűncselekmények száma a harmadára, 81 ezerre esett vissza, míg ezen belül a köznyugalmat leginkább veszélyeztető erőszakos vagyon elleni bűncselekmény, a rablás (2009-hez képest), az évi 3156-ról 616-ra csökkent.
A bűncselekmények számának soha nem látott mértékű csökkenése javuló közbiztonságot, az utóbbi pedig az állam, bűnüldözés, rendészet és igazságszolgáltatás iránti közbizalom erősödését eredményezte. Hazánk (2018-ban mért adat szerint) 31 európai ország közül a 12. helyet foglalja el közbiztonsági szempontból. A közbiztonsági helyzet megítélésének másik forrása a bűnügyi statisztika mellett a polgárok szubjektív biztonságérzete, amely nemzetközi összehasonlításban is előkelő helyezést mutat, mert – ugyancsak 2018-as felmérés szerint – ezen a listán hazánk a harmadik helyet foglalja el, holtversenyben Lengyelországgal és Szlovákiával.
Az elmúlt évtized eredményeit elismeri Európa és a világ. Ez utóbbira példa az országok rangsorolását a globális béke index alapján összeállító ausztráliai székhelyű intézet, a Közgazdasági és Béke Kutatóintézet 2021. június 17-én kiadott jelentése, amelyben hazánkat a világ 163 vizsgált országából a 19. helyre sorolta. Magyarország tehát az Eurostat kimutatása és nemzetközi összehasonlításban is jelenleg a világ legbiztonságosabb országainak egyike.
Magyarország ezeket az eredményeket azzal a büntetőpolitikával érte el, amelynek jogalkotása a teljes büntetőjogi eszköztárat újraalkotta. A büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C törvény, a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény és a 2013. évi CCXL törvény a büntetés-végrehajtási kódexről mind ennek az évtizednek az alkotásai és elvi-eszmei közösségük félreérthetetlen. Ez a kriminálpolitika célul tűzte ki a bűnözés visszaszorítását, a rend, biztonság stabilizálását. Ennek elérése érdekében kinyilvánította, hogy az állam a sérelmet szenvedett fél mellé áll, a bűncselekmények elkövetése nem kifizetődő tevékenység, a bűnös úton elért gazdagodás nem tartható meg, az állam legalapvetőbb kötelessége az emberélet védelme és a tulajdon megóvása.
Ez a karakteres nemzeti büntetőpolitika a büntető anyagi jog szigorításával hatékonyan lépett fel az élet és testi épség elleni, illetve személy elleni erőszakos bűncselekmények elkövetőivel szemben. Megvédte a társadalmat, megfékezte a bűnözést. Másfelől ugyanez a büntetőpolitika az elmúlt évtizedek legeredményesebb családvédelmi és áldozatsegítő programját indította el ebben a kormányzati ciklusban. Az áldozatsegítő központok hálózata dinamikusan fejlődik. Jelenleg nyolc városban működik ilyen intézmény, és 2025-re valamennyi megyeszékhelyen elérhető lesz. A hatékony áldozatvédelem a koronavírus-járvány ideje alatt is működött, mert éppen 2020 az áldozatsegítés éve volt, amikor csaknem tizenötezer áldozat kapott támogatást, az áldozatsegítő vonal pedig tizenegyezer hívást fogadott.
A polgári kormány az elmúlt évtized büntető tárgyú jogalkotásának eredményeit felhasználva, közhatalmi jogosítványait gyakorolva megfékezte a bűnözést, megerősítette és megvédte az ország határait, járványhelyzetben fenntartotta a rendet és a biztonságot, a kiegyensúlyozott közellátást. A bűnözés, a határok veszélyeztetettsége és a világjárvány hármas veszedelemként támadt Magyarországra. Visszaszorításukban a büntetőjog mint ultima ratio a jelenlétével, alkalmazásával stabilizálta a gazdaságot, biztosította az ország működését.
A konferencia megerősítette a tizenegy év büntetőpolitikájának eredményeiről készült tanulmány megállapításait. A sikertörténetet senki nem vitatta, így azt sem, hogy a 2010-től 2020-ig terjedő időszak büntető jogalkotása korszakos jelentőségű, mert új alaptörvényi háttérrel, megváltozott elvi alapokkal és szemlélettel határozta meg a büntetőjog-ágazatnak a társadalom védelmét a korábbiaknál hatékonyabban biztosítani képes teljes terjedelmét.
Pintér Sándor belügyminiszter azt mondta: jó úton járunk, „mert jók a büntetőpolitika célkitűzései, helyes azoknak a jogi megfogalmazása és jók az alkalmazott módszerek, melyeket eredményeink igazolnak”. Így nyilvánvalóan igazsága van abban is, hogy azt kell elérni, megalapozni, hogy a sikertörténet ne szakadjon meg!
Ehhez pedig nem kell más, mint továbbmenni azon az úton, amelyen eddig jártunk, s amelyre e tanulmány készítésekor és a konferencián visszatekintettünk. Ha ezt tesszük, akkor teljesülni fog az az ígéret, amely a tanulmány alcímében olvasható: „Eredményes jelenből ígéretes jövőt építünk.”
A szerző a Kúria volt elnökhelyettese, miniszteri biztos
Borítókép: Pintér Sándor belügyminiszter beszédet mond az Amire Magyarország büszke lehet – A nemzeti büntetőpolitika sikerei, vívmányai 2010–2021 között című tanácskozás megnyitóján az Igazságügyi Minisztériumban 2021. október 11-én. Jobbról Kónya István, a Kúria elnökhelyettese. (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)
