idezojelek

Csak egy élő nemzet tud ünnepelni

A magyarság nem képzelhető el Európa nélkül, de Európa is szegényebb lenne nélkülünk. Ünnepünk pont erre irányítja figyelmünket.

Cikk kép: undefined
Fotó: Jászai Csaba

A kihívások korába léptünk, aminek következményeit már mindannyian a saját mindennapi életünkben is tapasztaljuk. Aszály, energiaválság, a déli határokon növekvő migrációs nyomás, pandémia, háború és háborús infláció. Mind olyan fogalmak, amelyekkel eddig csak jobbára tankönyvek oldalain találkoztunk, azonban valódi jelentésükkel az utóbbi időben hirtelen a valóságban is szembesülnünk kellett itt, Európa közepén. A szomszédunkban kitört fegyveres konfliktus és annak következményei nemcsak a közvetlenül érintett országok vagy az onnan menekülni kényszerülők életét változtatta meg örökre, hanem a miénket, befogadókét is. Sőt, a helyzet globális körülményeit, hatalmi és gazdasági viszonyait vizsgálva azt is kijelenthetjük, hogy a világ megváltozott örökre. Ilyen helyzetben mi a mondanivalója az augusztus 20-i ünnepnek, szabad-e egyáltalán és tudunk-e még ünnepelni?

Augusztus 20-a régóta kiemelt nap nemzetünk életében, Szent István király, az államalapítás, az új kenyér ünnepe évszázadok óta összekötő kapocs a nemzedékek között, és ennek okán most talán még fontosabb tudatosan megvizsgálnunk országunkhoz, népünkhöz, kultúránkhoz való viszonyunkat, Európában és a világban betöltött szerepünket, mint békésebb időben.

VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Első királyunk jelentősége megkérdőjelezhetetlen a magyarság történetében. Előtte is voltak erőskezű, tehetséges vezetők, akik összefogták a végleges hazát kereső, vándorló magyar törzseket. Képzett harcosaik híre még messzi országokba is elért, harci taktikájukat sokáig rettegték. Mint ahogyan az igazgyöngy kialakul, úgy formálódott és nőtt fel Vajk, aki keresztelkedése után már mint István állt a magyarság szolgálatába. Képességeinek kibontakozásához szüksége volt családjának, környezetének támogatására, továbbá mindarra a tudásra és tapasztalatra, amelyet őseitől kapott. Nagyszerűsége elsősorban államszervezői tevékenységében mutatkozott meg, de annak felismerésében, hogy a magyarság megmaradásának feltétele a keresztény Európához való csatlakozás, nemcsak jelentős műveltsége és felkészültsége, hanem mély meggyőződése és a teljes komolysággal megélt hite vezette.

Mindezt azért érdemes évről évre felidéznünk, mert Magyarország a későbbiekben is csak akkor tudott sikeres, fejlődő, és szellemi-fizikai értelemben is gyarapodó lenni, amikor az ország vezetői ennek a spirituális, lelki háttérnek birtokában voltak. Jól látható – akár az utóbbi évtizedben is –, amikor a kormányzat súlypontjai és az ebből fakadó intézkedések a kereszténységen alapultak. Az európai kultúra is – amely az egész fejlett Nyugat felemelkedését hozta – ebből az eszmei forrásból táplálkozik. Az Európai Unió alapító atyái világosan látták, hogy csak a kereszténydemokrácia biztos szellemi talajára, a közös európai keresztény gyökerekre építve lehet a nemzeti önrendelkezésen alapuló államok gazdaságilag erős, egymást támogató, segítő szövetségét létrehozni.

A mai kor egyik legnagyobb veszélye, hogy az önzés csapdájába esünk, a saját, egyéni érdekeink kiszorítják a tágabb közösségért vállalt cselekvést és felelősségtudatot. Természetes folyamat az emberiség és így a társadalmak életében a változás, de az összetartás, a szolidaritás, az egymásért végzett szolgálat olyan tulajdonságok, amelyek meghatározói emberi létünknek, és amely a közösségek – mint a nemzet – hosszú távú megmaradásának is a zálogai. Nem véletlenül lett az egyén személyiségének identifikációjában meghatározó a nemzethez tartozás tudata, hiszen ez egy olyan biztonságot jelentő igazodási pont az életben, amit semmi más nem pótolhat. A globalizáció hívei gyengíteni akarják a nemzeti önrendelkezést, ami meglazítja az emberek egymás és a közösség iránti kötelékeit, ezzel meggyengíti a nemzetek és a társadalmak tartóoszlopait, amelyek tulajdonképpen ernyőként magasodva védik az egyént a globális folyamatok viszontagságaitól, mint egy hullámtörő gát a kikötőt a tenger háborgó csapásaitól. Ha az összetartás elvész, a nemzet meghal, az egyént nem védi meg semmi a globalizációs érdekek úthengerétől. Ez olyan visszafordíthatatlan folyamat, amelynek nem szabad engednünk! Tudatos politizálással kell a hazaszeretetet, a magyarságtudatot, a hagyományok őrzésének és továbbadásának folytonosságát megtartanunk!

Egy nemzethez tartozni sokféleképpen lehet. Sokat tanulhatunk erről a határon túli magyar közösségektől, hiszen ők rákényszerültek arra, hogy megőrizzék, ápolják és tovább éltessék mindazt, amitől a kötődés fennmarad. Történelmünk helyes ismerete, az anyanyelvünk ápolása ennek első lépcsője. A népszokásaink, zenei és vizuális kultúránk, művészeti alkotásaink, világhírű tudósaink, sportolóink mind olyan értékeket képviselnek, amelyek éppen attól nagyszerűek, hogy az egyetemes emberi kultúra számára is van mondanivalójuk. Ha valaki megismerte a magyarság történetét és azt a teljesítményt, amelyet a magyarok tettek le az asztalra, büszkeséggel fog arra gondolni, hogy egy olyan közösséghez, egy olyan nemzethez tartozik, amelynek igenis helye, szerepe, rangja van a világban.

Minden tehetségünkkel, szorgalmunkkal, történelmünk sikereivel és kudarcaival az európai közösség különleges, egyedi tagjai vagyunk. Ezáltal egész kultúránk szervesen kapcsolódik az ide tartozó nemzetek sorsához, múltjához és jövőjéhez. A magyarság nem képzelhető el Európa nélkül, de Európa is szegényebb lenne nélkülünk. Ünnepünk pont erre irányítja figyelmünket.

A szerző országgyűlési képviselő (KDNP)

Borítókép: Országzászló a Budai Vár északnyugati bástyáján (Fotó: MTVA/Jászai Csaba)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right
Borbély Zsolt Attila avatarja
Borbély Zsolt Attila

A Hunyadi-film és a román mítoszok

Huth Gergely avatarja
Huth Gergely

A pöcegödör legalján

Novák Miklós avatarja
Novák Miklós

Szalai Ádámot újra kísérti az ellentmondás

Szőcs László avatarja
Szőcs László

Hígtrágya és pogrom Hollandiában

A szerző további cikkei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.