Az Egyesült Államok totalitárius állam felé sodródását eredendően az is alátámasztja, hogy immár száz éve egy bebetonozott kétpártrendszer keretei között működik, amely gyakorlatilag ellehetetleníti a politikai pluralizmust. Két szürke állat közül lehet választani: egy szürke elefánt és egy szürke szamár közül. Mint tudjuk, az elefánt a republikánusokat jelképezi, a szamár pedig a demokratákat.
De térjünk vissza a Trump otthonában lefolytatott házkutatásra! Amit augusztus 8-án Donald Trump Mar-a-Lago-i otthonában művelt az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda, az már-már az ÁVH-t, a kelet-német Stasit, a szovjet Csekát, a német Gestapót, illetve a román Securitatét is megszégyeníti. Talán sokan közülünk emlékszünk a Mások élete című kiváló filmre, amelyben a Stasi lehallgatási műveletei derülnek napvilágra. Nos, egyikünk se szeretné ezt a világot visszahozni.
Az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (Federal Bureau of Investigation, FBI) 1908-ban jött létre, habár mai nevén csak 1935 óta működik. Megalapítása óta lényegében az Egyesült Államok igazságügyi minisztériuma (Department of Justice) alá tartozik. Az FBI-nak több mint kétszáz szövetségi bűntény esetén van nyomozási hatásköre.
A különleges ügynökök nagy része más országokban állomásozik, ahol az amerikai nagykövetségeken „jogi attasé” beosztásban dolgoznak (legal attaché vagy legat). Az új és a veterán ügynököket egyaránt a Virginia állambeli Quanticóban található FBI Akadémián képzik ki. 2002 óta az FBI fő feladata hivatalosan a terrorelhárítás. A terrorizmus visszaszorítására született Patriot Act tovább növelte az FBI hatalmát, kifejezetten a telefonlehallgatások és az internetezés nyomon követése terén. A Patriot Act egyik legvitatottabb kitétele ugyanis feljogosítja a nyomozóirodát arra, hogy a lakók távollétében, értesítés nélkül végezzen házkutatásokat.
Az FBI működése már megalapítása óta aggályos volt a demokrácia és a transzparencia értékállóságát illetően.
Önmagában már az is felettébb aggasztó volt, hogy a szervezet egyik legismertebb vezetője, John Edgar Hoover negyvennyolc évig volt a nyomozóiroda élén, 1924-től 1972-ig. Egyes források szerint Hoovernek Kennedy elnök meggyilkolásához is köze lehetett. Hoover igazgatói tevékenysége idején a szervezet nagy energiát fordított a „politikailag megbízhatatlan” aktivisták elleni nyomozásra. Albert Einstein után például „szocialista értékrendje” miatt nyomoztak. A politikai és koncepciós eljárások tehát nem idegenek az FBI-tól.
Hoover többek közt Martin Luther King aktivizmusát is górcső alá vette, és habár bűncselekmény nyomaira nem bukkantak, de szexuális életvitelével próbálták zsarolni, hogy politikai tevékenységét visszaszorítsák. Mindez arra utal, hogy az FBI politikai rendőrség is egyben: az összegyűjtött kompromittáló vagy annak tűnő információkkal a szervezet sakkban tartotta, tartja vélt és valós ellenfeleit – akár elnököket is.
A fenti működési mód fényében felmerül, hogy valójában demokrata intézmény-e az FBI, és amennyiben nem, akkor nem jogos elvárás-e a szervezet teljes megszüntetése? Hiszen a Trump elnök elleni akció immár a rendőrállam képét festi fel előttünk. Célja nyilvánvalóan az volt, hogy hatósági beavatkozással akadályozzák meg a volt elnök újraindulását a két év múlva esedékes amerikai elnökválasztáson. A háttérhatalom Trumptól való rettegése teljesen nyilvánvaló, és minden eszközt be fognak vetni – akár az FBI-t is –, hogy megakadályozzák Trump hatalomra kerülését.
Egyes elemzők szerint a baloldal kontinenseken is átívelő módszerek alkalmazásával igyekszik a politikai ellenfeleit ellehetetleníteni. Ha egy konzervatív párt vagy egy politikus „veszélyessé” válik a progresszív-liberális érdekkörök számára, akkor nem szakpolitikai érvek mentén lefolytatott vitákkal igyekeznek felülkerekedni, hanem az ellenfél józan ítélőképességét, norma- és szabálykövető magatartását és közéleti jelenlétének létjogosultságát támadják. Mindez a demokrácia működési elvét vonja kétségbe.
A koncepciós perek, vizsgálatok, a végrehajtó hatóságok által lefolytatott alaptalan vegzálás a régi, avas diktatúrákat idézik. Szembetűnő és aggasztó, hogy mindezt a jogállamiság hiánya című hazugságkampány égisze alatt valósítják meg. Ahogy Orbán Viktort és kormányát a magyar baloldali politikusok és a média szisztematikusan korrupt, demokráciát lebontó diktátornak bélyegzik, úgy az Egyesült Államokban Donald Trump korábbi elnök is újra össztűz alá került, amióta a neve egyre komolyabban felmerül a következő elnökválasztás esélyes republikánus jelöltjeként.
A mostani szégyenletes, Trump elleni akció egyértelműen politikai megrendelésre történt.
Az FBI jelenlegi igazgatója, Christopher Wray túllépte hatáskörét, a Biden-kormányzat és a demokrata vezetés kiszolgálója lett. A megosztó, továbbra is lendületes és karizmatikus Trump a hétvégén Texasban nyílt kihívást intézett az egyre inkább szánalmas leépülésben lévő Joe Biden ellen, aki a háttérhatalom dróton rángatott bábja. Trump folyamatos támadás alatt tartja a háttérhatalmat, amelynek eredményeképpen a következő elnökválasztás már nem két szürke állat – a demokraták és a republikánusok –, hanem a patrióták és a globalista deep state között fog lejátszódni.
Mindez rávilágít arra, hogy a proletariátus öklének elkeresztelt szovjet politikai rendőrség szinte ugyanazt a szerepet töltötte be évtizedeken keresztül, mint az FBI az Egyesült Államokban.
Mindkét szervezet tevékenysége a domináns párt hatalmi monopóliumának megtartására és megerősítésére irányult. Mindkét szervezet felderítő és nyomozó tevékenységre kapott felhatalmazást, az őrizetbe vett gyanúsítottakat koncepciós eljárásokkal ítélték el.
Ennek ellenére ne csüggedjünk, és ne adjuk fel! A szuverenisták harca folytatódik. A modern kori liberalizmus önkényuralmi jellege hozzávetőlegesen száz éve erősödött fel és csak az elmúlt évtizedekben gyűrűzött be hétköznapjainkba. Ez nem olyan hosszú idő történelmi távlatokban. Még lehet ezen változtatni. November 8-án jöhet az első nagyobb fordulat Amerikában, az időközi választásokon, amely az amerikai kongresszus és szenátus összetételét republikánus irányba fordíthatja. Trump és a republikánusok 74 milliós szavazótábora nemhogy gyengült volna, de a legtöbb kimutatás szerint vélhetően erősödött az elmúlt másfél év során. Mindez szilárd optimizmusra ad okot, ami a Szövetségi Nyomozó Iroda politikailag függetlenebb működését illeti. A totalitárius irányba sodródó Egyesült Államokat a patrióta közösség még jó útra térítheti.
A szerző volt amerikai köztisztviselő, publicista
