Ám túlzás nélkül kijelenthető, hogy az Egyesült Államokban Donald Trump és szövetségesei ellen még mindig zajló jogi lejáratókampányok új szintre emelték az eddig ismert, baloldali boszorkányüldözés fogalmát. Kiváltképpen annak tudatában, hogy az Egyesült Államok 45. elnöke már nincs hivatalban.
Mint ismert, miután a tavaly január 6-án bekövetkezett Capitolium-ostrom miatti közjogi felelősségre vonás kudarcba fulladt a volt elnök ellen, néhány hónappal később a kongresszus egy, a zavargások kiváltó okait firtató bizottságot hozott létre annak érdekében, hogy mindenáron a volt elnököt tegye felelőssé a történtekért, amely Trumpot áttételesen megakadályozná bármilyen jövőbeni közjogi szerepvállalásban.
S bár a bizottsági meghallgatások széles körű médiavisszhangot váltottak ki nemcsak az Egyesült Államokban, hanem világszerte is, a folyamatokat közelről figyelők beszámolói szerint az eddigi fejlemények egyelőre távol állnak attól, hogy a republikánus elnököt konkrétan büntetőeljárás alá vonják. Ugyanakkor a mélyállam ez ügyben mutatott étvágyát hűen érzékelteti, hogy az elmúlt hetekben még a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) munkatársai is megjelentek a Trump-rezidencián a célból, hogy olyan titkosított állami dokumentumokat foglaljanak le, amelyek a volt elnök állítása szerint már rég elnöki feloldásban részesültek.
Ugyanakkor az elnök és szövetségesei elleni jogi hadjáratokat elemezve elkerülhetetlen Steve Bannon, Trump elnök volt stratégiai tanácsadójának ügyét megemlíteni, aki ellen alig két hónappal a félidős választások előtt csalás gyanújával emeltek vádat.
Bannont többek között azzal gyanúsítják, hogy az Egyesült Államok déli határán tervezett kerítés építésére indított közösségi gyűjtésben összegyűlt összeggel nem tud teljes egészében elszámolni, spekulációk szerint annak egy részét saját és társai magáncéljaira fordította. S bár az ügy minden részlete nem ismert, konzervatív elemzők szerint mindenféleképpen politikai motivációk húzódhatnak meg a vádemelés mögött, ugyanis két évvel ezelőtt ugyanezen vádeljárás Bannon ellen egy elnöki kegyelemmel zárult.
Amennyiben a demokrata establishment által az elmúlt években – és jelenleg is – a republikánus tábor, valamint a volt elnök ellen indított jogi hadjáratot górcső alá vesszük, nemcsak az amerikai választópolgárokban, hanem a civilizált világ lakosaiban is joggal merülhet fel az a kérdés, miszerint egy működőnek mondott demokráciában mindez hová vezet.
Milyen jövőképe lehet egy olyan államnak, amely a politikai ellenfeleit jogi eszközökkel próbálja kiszorítani a közéletből?
Egyrészt belátható, hogy a Trump elnök ellen jelenleg is folyamatban lévő meghallgatások, valamint nyomozati folyamatok az amerikai történelemben precedens nélküliek. Emlékezetes, hogy soha, egyetlen leköszönő elnök ellen sem indult hivatalosan büntetőeljárás, ennek pedig elsősorban nem jogi, hanem társadalomkohéziós okai voltak. Példának okáért Gerald Ford amerikai elnöknek 1974-ben lehetősége lett volna a leköszönő Richard Nixon felmentését elodázni a Watergate-ügy néven elhíresült botrányban való érintettsége miatt, ám mint ahogyan Ford elnök megindokolta:
Egy ilyen döntés generációkra megváltoztatta volna a soron következő elnökök egymáshoz való viszonyát, lehetőséget adva a hosszú távú politikai bosszúra, s mindez bizonyosan csak tovább polarizálta volna az amerikai társadalmat, amely már akkor kifejezetten megosztott volt.
Ford elnök higgadtságát és előrelátó képességét azonban úgy tűnik, sem a demokrata politikai elit, sem pedig a szavazótáboruk nem osztja. Pedig a jelenleg rendelkezésre álló számadatok szerint az imént tárgyalt politikai boszorkányüldözés állandó napirenden tartása kifejezetten káros hatású nemcsak az amerikai társadalom megosztottságára, hanem a mindennapok közbiztonságára is. Egy augusztus végi YouGov közvélemény-kutatás eredménye arra mutatott rá, hogy tíz közül négy amerikai szerint az elkövetkezendő évtizedben esély mutatkozik arra, hogy az országon belül polgárháború törjön ki. Mi több, a megkérdezettek 65 százaléka szerint Joe Biden 2021-es beiktatása óta növekedésnek indult a politikai erőszak, míg 62 százaléknyi válaszadó úgy vélte, néhány év múlva ez a fajta feszültség csak tovább duzzad majd.
Félidős választások Amerikában 
