időjárás 14°C Amália 2022. október 7.
logo

Lokális kivétel a globális recesszióban

Szajlai Csaba
2022.09.19. 11:00 2022.09.19. 11:16
Lokális kivétel a globális recesszióban

Egyelőre a nehézségek sem törik meg a magyar gazdaság felzárkózási lendületét. Portugália megelőzése után idén egy újabb lépést tehet Magyarország a legfejlettebb tagországok felé, tekintettel arra, hogy az év első fele a gazdasági növekedés szempontjából parádésra sikerült: több mint hét százalékkal gyarapodott a magyar GDP. Vagyis nagyon be kellene zuhannunk ahhoz, hogy recesszióval zárjuk az esztendő egészét; jelen tudásunk szerint ez matematikailag kizárt.

Ugyanakkor tegyük hozzá, hogy nagy a bizonytalanság a kilátásokat illetően, és szinte biztos, hogy a növekedés üteme lassulni fog az előttünk álló hónapokban. Miután azonban az eddigi adatok alapján bőven meghaladja a két százalékot hazánk növekedési többlete az EU-átlaghoz képest, reális esély van arra, hogy a tavalyi 76 százalékos fejlettségünket feljebb tornásszuk. Közgazdasági értelemben arról van szó, hogy a vásárlóerő-paritáson számítva a bruttó hazai termékünk az uniós átlag 78 százalékára emelkedhet 2022-ben az előző évben mért 76 százalékról.

Érdemes felidézni, hogy a kormányfő Tusnádfürdőn beszélt arról: Magyarországnak lokális kivételnek kell lennie egy globális recesszióban. Ez akkor tud összejönni, ha megmarad az unió átlagos növekedési kibocsátásához mért kétszázalékos bővülési előnyünk. Ez pedig az idei első fél évben sem tűnt el: a magyar kibocsátás 7,3 százalékkal bővült, miközben az unió növekedési átlaga öt százalék alatt maradt, tehát jócskán megvolt a többlet, amely a visegrádi országokhoz képest is számottevő volt. Szembetűnő különbség azonban, hogy a régiós országokban már az év elején jelentkeztek a magas infláció okozta problémák, nálunk azonban a statisztikai hivatal reálbér-növekedést mért. Közben az is magyarázza a kedvező magyar adatokat, ahogy a külföldi működő tőke beáramlása is érdemi támaszt adott eddig a növekedésnek.

Szó se róla, az év második felét, de leginkább az utolsó negyedévet sok bizonytalanság jellemzi, az energiaárak elszabadulása miatt nagyon nehéz előrejelzéseket adni, ám annyi bizonyos, hogy jókora fékezőerőt fog kifejteni a gazdaságban. Gyakorlatilag hasonló a helyzet, mint a Covid alatt, amikor is nagyon nehéz volt előre látni, hogy a járvány okozta sokk mivel jár a gazdaságra nézve. Ne áruljunk zsákbamacskát: számos gazdasági szereplőt megfojthatnak a mostani energiaárak az európai és a hazai gazdaságban is, épp ezért sok múlik azon, hogy az európai kormányok milyen támogatást nyújtanak a lakosság és a vállalatok megsegítésére, lesz-e ársapka a gázon és az áramon, vagy hogy beváltják-e az oroszok a kemény jelzésüket, miszerint elzárják a gázcsapokat.

Meghatározó lesz tehát mindenütt a vállalkozások alkalmazkodóképessége és az, hogy az állam mennyire tudja mérsékelni a vállalkozások növekvő terheit, hogy a beruházások termőre fordulása milyen ütemben tudja ellentételezni a munkahelyek megszűnését és hogy az energiaárak mikor térnek vissza egy normálisabb szintre. Persze a felzárkózás nem történik meg magától, tenni kell érte, és ennek nagyon fontos elemei a beruházások és a humán-erőforrás fejlesztése, hosszabb távon pedig ismét feladat lesz a magasabb hozzáadott értékű tevékenységekre való áttérés.

Számoljunk azzal, hogy lassan normalizálódik a helyzet, vagyis a mostani felzárkózási ütem 2025 után várhatóan lassulni fog. 2030-ra azonban így is az uniós átlag 88 százalékára emelkedhet a magyar gazdaság fejlettsége. Összehasonlításképp: a görögöket és a portugálokat már lehagytuk, és nyolcvan százalék fölötti fejlettségi szinttel rendelkezett tavaly Spanyolország. Pestiesen szólva: azért ez nem rossz névsor.

A szerző a Figyelő főszerkesztő-helyettese

Borítókép: illusztráció (Fotó: MTI/Kovács Attila)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.