Alakulóban az inflációs fordulat

El kell kerülnünk, hogy az infláció a várakozások felépülésén keresztül önjáró, évekig elhúzódó folyamattá váljon – hangsúlyozta a Magyar Nemzetnek adott interjújában Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, aki felidézte, hogy Európában elsőként indították el a kamatemelési ciklust, összességében pedig a leghatározottabb kamatemelést hajtották végre. Kitért arra is, hogy az uniós pénzekről szóló vita nemcsak a költségvetési, hanem a monetáris politikára is komoly hatással van.

– Komoly erő van a magyar gazdaságban. Ezt nemcsak a 2021 után még az idei első fél évben is hét százalék fölötti növekedési ütem mutatja, hanem a hazánkban az elmúlt években megjelenő több mint tízmilliárd eurós nettó működőtőke-beáramlás is jelzi. Június elejétől azonban egyértelműen lassul a hazai konjunktúra. Az energia-ellátás most minden gazdasági számítás alfája és ómegája. Gáztározóink jelenlegi töltöttsége a 45 százalékát fedezi az éves fogyasztásunknak, ami Európában az egyik legkedvezőbb érték. Az energiaárak egészen drasztikus emelkedése azonban mindenkit korábban nem tapasztalt kihívás elé fog állítani. Családi, vállalati és az állam működésének szintjén is ki kell majd lépnünk a megszokott kereteinkből, és szoros együttműködésben megoldásokat találni. Amennyiben sikerül elkerülni a legrosszabb forgatókönyvet – a koronavírus időszakához hasonló, akár több negyedévig tartó leállást –, abban az esetben a magyar GDP, ha szerényebb ütemben is, de idén és 2023-ban is emelkedhet.

– Egyszerre növekvő infláció és romló növekedési kilátások. Milyen eszközök vannak a jegybank kezében a helyzet kezelésére?

– A magas inflációnál sokkal súlyosabb gazdasági és társadalmi következményekkel járó jelenség a tartósan magas infláció. El kell kerülnünk, hogy az infláció a várakozások felépülésén keresztül önjáró, évekig elhúzódó folyamattá váljon. Ebben a küzdelemben jegybanki oldalról a legfontosabb eszközünk az alapkamat emelése. Az 1970-es évtized súlyos mementóval szolgál. Akkor egy maihoz hasonló, geopolitikailag gyorsan változó közegben a kőolajárak robbanása okozott magas inflációt. A jegybankok sokáig kivártak, és később is csak vonakodva reagáltak. A következmény egy egész évtizedig elhúzódó magas infláció és gyenge gazdasági növekedés lett, a végén egy komoly recesszióval tetézve. Ezt a hibát újból nem engedhetjük meg. A Magyar Nemzeti Bank az elsők között ismerte fel az infláció tartós növekedésének veszélyét. Európában elsőként indítottuk el kamatemelési ciklusunkat tavaly júniusban, és azóta összességében a leghatározottabb kamatemelést hajtottuk végre. Az alapkamat jelenleg 11,75 százalék. A két számjegyű kamattartományt ritkán használják a jegybankok, de most erre is szükségünk van, hogy elkerüljük a tartós, tovagyűrűző infláció veszélyeit.

– Mi a következő lépés? Meddig emelkedhet még a kamat, meddig tarthat a monetáris szigorítás időszaka?

– Magas infláció idején a fogyasztás helyett a megtakarításokat kell ösztönözni. Magyarországon 2010 és 2021 között a családok nettó (hitelekkel korrigált) pénzügyi vagyona közel 44 ezer milliárd forinttal emelkedett, ami a GDP arányában 45 százalékpontos emelkedést jelent. Gazdaságtörténeti jelentőségű siker. Az infláció azonban gyorsan rombolja a megtakarítások vásárlóértékét.

Célunk olyan kamatkörnyezetet kialakítani, ahol a kamatok nagy biztonsággal képesek kompenzálni a várható infláció mértékét, azaz a kamatszint és a várható infláció különbségeként előálló úgynevezett reálkamat pozitívvá válik. Ebben a folyamatban már sokat haladtunk előre, az MNB azon kevés jegybankok közé tartozik, amelyek alapkamat-emeléseikkel lényegében kompenzálni tudták a markánsan megemelkedő infláció reálkamat-csökkentő hatásait.

Régiós társaink közül Csehországban és Lengyelországban is a végéhez közeledik a kamatemelési ciklus. Az MNB már 15 hónapja folyamatosan szigorítja a kondícióit. Egy ilyen hosszú kamatemelési sorozatban a megállás lehetőségét már nekünk is érdemes folyamatosan mérlegelni. Olyan kiszállási pontra van szükségünk, ahol a kialakult alapkamat és a következő évre várható infláció különbsége nagy biztonsággal pozitívvá válik. Ennek megítélésében nem is a következő hónapok inflációja számít igazán, hanem az, hogy mit várunk a monetáris politika szempontjából releváns egy-két éves időhorizonton, azon az időszakon, ahol leginkább befolyással vagyunk az inflációs folyamatokra. Addig tartunk ki a szigorú kamatkondíciók mellett, ameddig szükséges.

– Önmagában elég csak a kamatokat emelni?

– Nem elég csak a kamatokat emelni, fontos, hogy az a gazdaság minden szegmensében megfelelően fejtse is ki a hatásait. Ezt a célt szolgálják a jegybank elmúlt hónapban bejelentett likviditásszűkítő intézkedései, ami mellett a kormány a lakossági állampapírok kamatait érintő döntése is fontos előrelépést jelent. Hazánkban mindenki találhat biztonságos, magas kamatozású, forintbefektetési lehetőséget megtakarításai értékállóságának védelme érdekében.

– Miként szóba került, a legnagyobb gondot Európában az energiaválság, valamint annak következményei jelentik. nem beszélve a tőzsdei, valamint az adósságválságról. Ha ezek összeadódnak, miként reagálhat majd erre a monetáris és a gazdaságpolitika?

– Százévente egyszer fordul elő olyan összetett világgazdasági közeg, mint amilyenben most vagyunk. A stabilitásra és a növekedés képességének megőrzésére kell fókuszálni. A 2010-es évtized elején egyszer már jól használtuk a lehetőségeinket. Akkor egy globális pénzügyi válság után és egy európai adósságválság közepén átfogó reformokkal és célzott intézkedésekkel sikerült egyszerre javítani egyensúlyi helyzetünket és újraindítani a gazdasági felzárkózást. Hasonlóra van szükség most is. Tíz évvel ezelőtt a megoldás kulcsa a foglalkoztatás jelentős bővítése volt.

Ebben az évtizedben az energiahatékonyság javítása lesz a központi elem. Ez rövid távon általános, mindenkit érintő energiatakarékosságot jelent, miközben célzott beruházási programok sorozatát kell indítani a magyar vállalkozások és lakások energiaigényének csökkentése érdekében.

Az infláció megfékezését követően a zöldátmenet gyorsításában a jegybankoknak is aktív szerepet kell vállalniuk.

– Hangsúlyos eleme bevételi oldalon a központi költségvetésnek az uniós pénzforrás. A vita elhúzódására vagy még egy idei megállapodásra lehet számítani?

– A vita nemcsak a költségvetési, hanem a monetáris politikára is komoly hatással van. Egy sikeres megállapodással a befektetői értékelésekből egy fontos kockázati faktor kerül majd ki. A kormány folyamatosan dolgozik a megoldáson. Nem látok olyan szakmai különbséget az álláspontok között, amit ne lehetne rövid úton feloldani, ezért továbbra is százszázalékosan bízom a megállapodás idei létrejöttében.

Borítókép: Virág Barnabás (Fotó: MNB)