– Korábban úgy nyilatkozott, hogy az infláció őszre elérheti a húszszázalékos értéket. Ez lenne a tetőzés vagy az év végéig további drágulással kell terveznünk?
– Ötven éve nem látott inflációs hullám söpör végig a világon. A fogyasztói árak közel hatvan országban két számjegyű ütemben emelkednek. Az orosz–ukrán háború miatt különösen súlyos a helyzet Európában. Kelet-Közép-Európa a földrajzi közelség és a jelentősebb orosz energiakitettség miatt különösen magas inflációval szembesül. A visegrádi régióban, hazánkhoz hasonlóan a legfrissebb adatok 15-17 százalékos értéket mutattak, a balti országokban pedig már húsz százalék fölött jár az árnyomás. A következő hónapokban még bizonyosan emelkedő pályán halad az infláció, de egyre közelebb vagyunk a fordulathoz. Hogy ez milyen szinten fog bekövetkezni, az rendkívül bizonytalan, hiszen az egész folyamat kulcsa az európai áram- és gázárak rendkívül hektikus mozgása. A globális inflációban viszont érezhetően fordulat körvonalazódik. A világpiacon a legtöbb nyersanyag ára nagyon magas szintekről ugyan, de csökkenésnek indult. A nemzetközi szállítmányozás díjai süllyednek, és a lanyhuló fogyasztás is egyre erősebb fegyelmezőerővel bír az árazási döntésekben. Amennyiben nem történik drámai esemény az európai energiapiacon, ezek a hatások várhatóan 2023 elejétől fokozatosan süllyedő pályára terelik a hazai inflációt is.

– Mindenki érzi, hogy az élelmiszer- és energiaárak kilőttek, de a súlyos aszályhelyzet milyen negatívumokkal járhat még ezen a téren?
– Az élelmiszerárak emelkedésének az egyik oka az energiaár-robbanás, de közben egész Európát súlyos aszály is sújtotta. Ez ősztől az élelmiszerárakban bizonyosan okoz még egy emelkedési hullámot, miközben a hazai GDP második féléves alakulására is erősen rányomja a bélyegét. Az aszályból eredő áremelkedések ugyanakkor várhatóan nem lesznek tartósak. Tavasztól az új termés megjelenésével korrigálhatnak majd az árak. Hazánk az élelmiszer-termelésben kedvező helyzetben van. Több élelmiszert vagyunk képesek előállítani, mint amennyit elfogyasztunk.
A kedvező adottságból azonban ideje lenne komoly versenyelőnyt is építeni. Ehhez a vízgazdálkodás, az öntözési infrastruktúra, a digitális és robottechnológiák alkalmazása, valamint az élelmiszeripar termelékenysége terén kell már rövid úton előre lépnünk. Ha ez megvalósul, akkor a jövő aszályai is kisebb inflációs következményekkel járnak majd.
– Az év első két negyedében nagyon jól teljesített a magyar gazdaság, közben a pénzpiaci szakértők lassulásra, sőt recesszióra is számítanak. Idén megúszhatjuk-e a zsugorodást?