De nézzük, hogy mi a helyzet nálunk! Jelentős mértékű gazdasági visszaesést utoljára 2008–2009-ben könyvelhettünk el, amikor a globális pénzügyi és adósságkrízis mellett a helytelen hazai gazdaságpolitika is „bemondta a krachot”. Ha nincs az IMF–EU-hitel, hazánk menthetetlenül államcsődbe jut, vagy harminc évig nem „épültünk” volna vissza. Persze a gigantikus, mintegy hatezermilliárd forintos kölcsönnek is ára volt: Magyarország programország lett, a nagy hitelezők gazdaságpolitikáját kellett végrehajtani. De ez már a múlt.

Ugyanakkor a bő egy évtizeddel ezelőtti korszak még nem túl távoli, emlékezhetünk rá. A gazdasági zsugorodás magas munkanélküliséggel járt, az eladósodottság és a „rettegett hiány” miatt megdrágult az ország finanszírozása. A válság okozta problémákat súlyosbította a baloldali kormányok adóemelésre, megszorításokra és a háztartások terheinek növelésére épülő hibás gazdaságpolitikája.

A 2010-es kormányváltás idején látott gazdasági nehézségekhez lehet sajnos hasonlítani a jelenlegi környezetet. Azzal a különbséggel, hogy háborús időkben bonyolultabb a helyzet, mint 2010-ben volt. Ilyenkor ugyanis mások bajával is foglalkoznunk kell. Napról napra egyre jobban látszik, hogy az orosz–ukrán háború az egész kontinenst megrengeti, azokat is, akik Európa távolabbi részén élnek.

A címben feltett kérdésre, miszerint mi is lesz jövőre: plusz vagy mínusz, nehéz válaszolni. Amire viszont mérget vehetünk, hogy a következő év nehéz lesz. Amennyiben pedig a gazdaságpolitikát ügyesen alakítják annak döntéshozói – a kormány és a Magyar Nemzeti Bank –, kis szerencsével 2023-ban is elkerülhető lesz a recesszió. Miközben persze nehézségek terén 2009–2010 rémképe felsejlik, addig merőben más a helyzet. Ugyanis az ország finanszírozása továbbra is stabil, az idei hiánycél tartható, az államadósság pályáját azonban a lejtőre kell állítani.

A tettek egyébként magukért beszélnek: a költségvetési egyensúly érdekében a kormány több fronton fellépett. Tavaly év végén egy százalékkal csökkentették az idei államháztartási hiánycélt, majd elhalasztották azokat a beruházásokat, amelyek még nem jutottak el a kivitelezési fázisba, valamint a költségvetési szerveknél takarékos gazdálkodást rendeltek el. Ezek mind hozzájárulnak, hogy a kormány tartsa magát a hiánycélhoz. Magyarország finanszírozása pedig a romló környezet ellenére biztosított, a magyar állampapírok többszörös túljegyzés mellett kelnek el az aukciókon.

Magyarország fizikailag közel fekszik az orosz–ukrán háborúhoz, ez jól érzékelhető a piaci várakozásokon, és ez érhető tetten az infláció alakulásában is. Summa summarum: a legnehezebb évünk várhatóan a 2023-as lesz, de jó esély van rá, hogy a recessziót el tudjuk kerülni. A helyzet nehéz, de nem reménytelen.

Az elmúlt tizenkét év leforgása alatt Magyarország minden válságból erősebben jött ki, mint ahogyan belement. Most se legyen másképp!

A szerző a Figyelő főszerkesztő-helyettese

Borítókép: A Magyar Nemzeti Bank cégtáblája az épület bejárati kapuja mellett a fõváros V. kerületében a Szabadság tér 8-9. szám alatt (Fotó: MTVA/Róka László)