De nézzük, hogy mi a helyzet nálunk! Jelentős mértékű gazdasági visszaesést utoljára 2008–2009-ben könyvelhettünk el, amikor a globális pénzügyi és adósságkrízis mellett a helytelen hazai gazdaságpolitika is „bemondta a krachot”. Ha nincs az IMF–EU-hitel, hazánk menthetetlenül államcsődbe jut, vagy harminc évig nem „épültünk” volna vissza. Persze a gigantikus, mintegy hatezermilliárd forintos kölcsönnek is ára volt: Magyarország programország lett, a nagy hitelezők gazdaságpolitikáját kellett végrehajtani. De ez már a múlt.
Ugyanakkor a bő egy évtizeddel ezelőtti korszak még nem túl távoli, emlékezhetünk rá. A gazdasági zsugorodás magas munkanélküliséggel járt, az eladósodottság és a „rettegett hiány” miatt megdrágult az ország finanszírozása. A válság okozta problémákat súlyosbította a baloldali kormányok adóemelésre, megszorításokra és a háztartások terheinek növelésére épülő hibás gazdaságpolitikája.
A 2010-es kormányváltás idején látott gazdasági nehézségekhez lehet sajnos hasonlítani a jelenlegi környezetet. Azzal a különbséggel, hogy háborús időkben bonyolultabb a helyzet, mint 2010-ben volt. Ilyenkor ugyanis mások bajával is foglalkoznunk kell. Napról napra egyre jobban látszik, hogy az orosz–ukrán háború az egész kontinenst megrengeti, azokat is, akik Európa távolabbi részén élnek.




























Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!