A kormány bejelentése szerint az államilag nem támogatott, változó kamatozású, forint alapú kkv-hitelekre kiterjesztett kamatstop azt jelenti, hogy az idén november 15-től 2023. június 30-ig a kis- és középvállalatok (kkv-k) érintett hiteleinek kamatmértéke nem lehet magasabb, mint a 2022. június 28-i fordulónapra átszámított bankközi kamat (a három havi BUBOR), azaz 7,77 százalék. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter azt mondta, az intézkedéssel összességében mintegy 80 milliárd forintot takaríthatnak meg a kkv-k, vagyis átlagosan mintegy 1,5–2 millió forint maradhat egy-egy cégnél – írja a VG.
Sok cég bedőlne a kamatstop nélkül
A jegybank október közepi bejelentése a kamatfolyosó plafonjának jelentős növeléséről valójában egy rejtett kamatemelésnek tekinthető, ráadásul nem is transzparens, hiszen nem a monetáris tanácsban történt, hanem a Magyar Nemzeti Bank igazgatóságában – nyilatkozta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a VG-nek. Parragh László szerint ez a számok nyelvén azt jelentette, hogy a változó kamatozású hitelek esetén 20 százalék fölé ugrott a kamatszint, ami az MKIK számításai szerint a kis- és középvállalkozói szektorban százezer hitelt érintett egyik napról a másikra.
Ez óriási veszteséget okoz a gazdasági szereplőknek, sok-sok céget bedönthet, és magával hozhat egy komoly gondot jelentő munkanélküliség-emelkedést. Ráadásul az államháztartási bevételeket is erőteljesen befolyásolja
– sorolta a kamara elnöke, aki így érvelt a kormánynál is, amikor szorgalmazta a kamatstop mielőbbi elrendelését. Az intézkedést értékelve úgy fogalmazott: amikor válsághelyzet van, akkor a gazdasági szereplők együttműködése és szolidaritása kiemelt fontosságú.
Parragh László kiemelte, hogy nagyságrendileg kétezer milliárd forintnyi hitelállományt érint a lépés, ami óriási összeg, és ha a kkv-k jól sáfárkodnak a több tíz milliárdosra tehető megtakarítással, akkor ebből nagyon jól jöhet ki a gazdaság.
Kormányzati segítség nélkül nem lehetne felszínen maradni
A kamatstopot szintén erőteljesen szorgalmazó Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének a főtitkára arra emlékeztetett a VG-nek adott nyilatkozatában, hogy a még mindig nem elég válságálló hazai kkv-szektor az elmúlt időszakban jó néhány krízist élt át. Kezdődött a járvánnyal, majd a pandémia után az ellátási láncok akadozásával, ezt követte a lassan egy éve tartó, drasztikus energiaár-emelkedés, eközben pedig ki kellett gazdálkodniuk a 20 százalékos minimálbér-emelést és az ezt követő, 16 százalék körüli átlagbér-növekedést. Ehhez jött hozzá az árfolyam- és a hitelsokk – fejtette ki Perlusz László, aki a hitelekkel kapcsolatban kiemelte: az idei második negyedévhez képest a kkv-k körülbelül 40 százalékos törlesztőrészlet-növekedéssel szembesültek.
Vállalkozás legyen a talpán, amely mindezt túléli
– fogalmazott a szakember, hangsúlyozva, hogy kormányzati támogatás nélkül szinte lehetetlen volna a felszínen maradni. Ezért is tartja nagyon fontos lépésnek az energiaintenzív tevékenységet végző cégek rezsitámogatását a feldolgozóiparban, valamint a gyármentőprogramot, és ezeket az intézkedéseket a VOSZ fontosnak tartja kiterjeszteni a teljes vállalati körre. A legújabb lépést, a kkv-k kamatstopját szintén támogatják, azzal együtt, hogy azt ők is egy átmeneti, a válsághelyzet által szült kényszerintézkedésnek tartják, amely elkerülhetetlenül szükséges volt ahhoz, hogy több tízezer vállalkozás ne jelentsen fizetőképtelenséget.
A teljes cikk ITT olvasható tovább.
Borítókép: Parragh László (Fotó: Fehér Gábor/Fejér Megyei Hírlap)
