Pedig több jel is mutat arra, nem Putyin-propaganda vagy kormánypárti szervilizmus a józan gondolkodás. Azt írja például a minap Fodor Gábor, az SZDSZ volt elnöke, az MSZP–SZDSZ-kormányok minisztere, vállaltan liberális közéleti szereplő: „Ebben a pillanatban Magyarország számára a legnagyobb probléma az, hogy nem jönnek az EU-s pénzek. Emiatt gyengélkedik a forint, és a támogatások felfüggesztésének bizalomvesztést eredményező hatása érzékelhető például az infláció jelentős emelkedésében is. Tehát ma első számú nemzeti érdek, hogy az uniós pénzek minél előbb megérkezzenek Magyarországra, stabilizálják a gazdaság kilengéseit. Azt most félre kell tenni, hogy kinek a hibája az, hogy nem született eddig megállapodás – hiszen a kormány is benne volt a helyzet előidézésében meg az EU is. Szerintem ilyenkor az ellenzéknek mindent meg kellene tennie, hogy segítse a megállapodás létrejöttét. Vagyis ideiglenesen félrerakni az ellentéteket, és kiállni közös hazánk mellett a nemzetközi porondokon.”
Ehhez képest az ellenzéki pártok arról vívnak terméketlen szócsatát, részt kell-e vennie politikusaiknak a tanárok és diákok demonstrációin, amelyek épp azért szerveződnek hétről hétre, mert résztvevői nem értik, miért kell várniuk sorsuk rendezésével az uniós pénzek megérkeztéig.
Döbbenetes az a kárörömmel vegyes ostobaság, amely ebből a vitából is kiolvasható a nemrég szétrobbantott moslékkoalíció párttörmelékeinek természetéről. Kezdődött azzal, hogy Gyurcsány Demokratikus Koalíciója segítséget ajánlott a szerintük a hatalom által fenyegetett tanároknak. Az árnyékkormány még a demonstrációk szervezésébe is beszáll, ha igény merül föl. Ez volt a jel. Az összes valós támogatás nélküli szerencsétlen rástartolt a koncra, aminek következtében szegény diákok és tanáraik azóta is fulladoznak a balliberálisok halálos ölelésében. A jobbikos Ander Balázs egy tapsifüles bátorságával rontott rá nemrég elveszített szövetségesére, amikor imígyen reagált a DK kéretlen ajánlkozására: „Piócaként rátelepedni, valamint kisajátítani a pedagógusok és a diákok pártfüggetlen tiltakozási hullámát több mint kontraproduktív. Csak a vak nem látja, hogy mindez egyes-egyedül a tudás- és értelmiségellenes, a nemzet napszámosait alattvalónak tartó hatalom érdekeit szolgálja, és a legnagyobb kárt maguknak az érintetteknek okozza. Nem csak DK-s tanárok, nem csupán DK-s tiltakozók vannak. Határozottan kérjük tehát a DK-t, hogy tartsa tiszteletben a civil kezdeményezés tisztaságát, és ne tegyen több szívességet Orbán Viktor propagandagépezetének, amelyik gőzerővel igyekszik lejáratni a jogos követeléseken alapuló tiltakozó mozgalom hitelességét.”
Csak halkan jegyezném meg, mint akit a globalisták előszeretettel neveznek az említett propagandagépezet tagjának, hogy nekünk aztán eszünk ágában sincs a jogos követeléseken alapuló tiltakozások hitelességét lejáratni. Sőt ezerszer elmondtuk, hogy a kormány előtt álló feladatok közül az egyik legfontosabb a pedagógusok anyagi és erkölcsi megbecsülésének megteremtése, és erre konkrét tervek készültek, amihez már csak a forrást kell felszabadítani. A lejáratás, ha van, akkor éppen az Ander által is kifogásolt piócatempóban nyilvánul meg. Az pedig, hogy a nemzeti kormány tudás- és értelmiségellenes lenne, olyan ócska toposza a balliberális közbeszédnek, ami már keletkezésekor sem szólt másról, csak a politikai befolyását vesztett posztkommunista értelmiségi elit sértettségéről, egy jobbikos politikus szájából pedig egyenesen röhejesnek hat, hiszen pártja valamikor épp ezen szubkultúra ellen jött létre. De mindegy is. Gyurcsány lehülyézte azokat, akik mást gondolnak, mint ő, a Momentum is álvitának tartja az egészet, a többiek pedig próbálják elmaszatolni a problémát.
