Amennyiben a Pro-Art jelentéseit vesszük alapul a teljes piac feltérképezésében, akaratlanul is kirajzolódik, hogy csak a zeneiparból – ide nem véve a kapcsolódó ágazatokat – 2019-ben/2020-ig több mint 50 000 ember tett szert bevételre.

Ha csak a szerzőket és előadóművészeket vesszük alapul, az Artisjus 30 000 élő és 7000 elhunyt szerző, az EJI 4880 magyarországi lakcímű és 3367 határon túli magyar előadó jogait kezelte, és ők a háttéripari dolgozókkal együtt is csupán a húsz százalékát tették ki a zeneipari foglalkoztatottaknak. A regisztrált szerzők huszonnyolc százaléka, a regisztrált előadók huszonnégy százaléka Budapesten kívüli megyeszékhelyen működött, a szerzők, előadók legnagyobb száma (negyvenegy és negyvennyolc százalék) budapesti volt. Szintén a Pro-Art mérései alapján egy átlagos magyar zenész egy–három zenekarban játszott és egy naptári évben átlagosan kilenc új dalt jelentett le a jogkezelőjének, amelyek harminc százaléka felkérésre (sync jogosítás reklámfilmre, filmre, dalszerzés előadónak, menedzsmentnek stb.) született. Az EJI adatai alapján egy naptári évben nagyságrendileg 1400 magyar előadó által jegyzett lemez jelent meg, ezek többsége azonban így is a kiadói hálón kívülről érkezett, közvetlen digitális disztribúcióval, amelyek összbevételének húsz százalékát nem jogkezelő, hanem szerződött disztribútor bonyolította le, jellemzően nemzetközi bevételekből és infrastruktúrából építkezve.

Bevételét tekintve ugyan csak becslések léteztek az egyes részterületek szoros összefüggései miatt, nagyságrendileg 53,4 milliárd forintra volt tehető a magyarországi könnyűzenei forgalmazások közvetlen, kapcsolódó iparági bevételektől leválasztott értéke egy naptári évben, természetesen a jogdíjkezelésen túl, ami önmagában is ezzel összemérhető összeget tett ki. Ebből a teljes hangfelvétel-értékesítés (fizikai és digitális) 4,4 milliárd forint volt 2019-ben az IFPI jelentés alapján, amiből a fizikai 1,45 milliárdot tett ki, a többi már digitális bevétel, elsöprő növekedéssel. Magyarországon hetvenegy könnyűzenei lemezkiadó tagja volt ekkoriban a MAHASZ-nak, vagy a független kiadókat nemzetközi érdekképviselettel megerősítő HAIL-nek, ugyanakkor szerepkörük az elmúlt évek digitális előretörése miatt másodlagossá vált, és a vezető tíz itthoni lemezkiadóból kilenc valójában menedzsmentcég volt 360 fokos modellel.

A fesztiválpiac éves bevételét a Pro-Art 19 milliárd forintra becsülte, az ezen kívüli – jellemzően élőzenei, klubos – bevételeket 16 milliárd forintra. 2019-ben a Fesztiválszövetség adatai alapján 1 150 fesztivált rendeztek Magyarországon, a Könnyűzenei Szolgáltató Iroda (KÖSZI) mérései alapján pedig tudjuk, hogy százhetven (az Artisjus szerint kétszázhuszonegy) olyan könnyűzenei koncerthelyszín működött, amelyek belépőjegyes, élőzenés, könnyűzenei koncerteknek adtak teret rendszeresen. Ugyanakkor egy 2016-os kutatás alapján tudjuk, hogy Magyarország területén mintegy háromszázhetven olyan helyszín volt, ahol a felmérést megelőző évben legalább egy, a nyilvánosság számára meghirdetett könnyűzenei koncertet tartottak: Budapesten ugyanebben az időszakban kétszáz helyszín felelt meg ennek a kritériumnak.

A Hangfoglaló program klubtámogatói alprogramjában évente 200–210 millió forint támogatáshoz juthatott 80–100 fővárosi, vidéki és határon túli könnyűzenei koncerthelyszín élőzenés, belépődíjas koncertek megszervezésére: ez az elmúlt években nagyságrendileg 5.000 programot és 7–800 000 látogatót jelentett. 2019-ig a Hangfoglaló program összesen 157 klubot támogatott.

A tudatos vásárló a KÖSZI és a Pro-Art jelentései alapján is a zenét tanuló vagy zenélni tudó fogyasztóból alakult ki, ugyanakkor az Európai Unióban csak Bulgáriában tanulnak kevesebben zenélni nálunk, amit a HANOSZ is megerősített. Mindemellett fontos megjegyezni, hogy Magyarországon 2019-ben körülbelül ötszáz fő foglalkozott könnyűzenei oktatással a Hangőr Egyesület adatbázisa alapján.

A könnyűzene magyarországi generációváltásában az NKA Hangfoglaló (2017-ig Cseh Tamás) könnyűzene-támogató program 2014 óta vehetett részt, 2019-ig mintegy 4,5 milliárd forint támogatás kerülhetett rajta keresztül a könnyűzene különböző szektoraihoz, aminek forrását az üres adathordozók után szedett jogdíj biztosította. Ugyanebben az időszakban az NKA Könnyűzene Kollégiuma további, mintegy ötmilliárd forintos pályázati keretet osztott fel: elfogadva az NKA 2014-es állítását, miszerint minden pályázati forint mellé a támogatottak egyéb forrásból (saját bevétel, más támogatás, reklám, jegybevétel) kettő-négy forintot tettek hozzá, azt mondhatjuk, hogy az elmúlt hat évben mintegy 30-40 milliárd forint mozdulhatott meg a könnyűzenében az államnak is köszönhetően.

A sorozat eddig megjelent részei:

A szerző a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója

(Folytatjuk)

Borítókép: Demeter Szilárd (Fotó: MTI/Illyés Tibor)