Még 2018-ban századvégesként lehetőségem volt alaposan áttanulmányozni egy nagymintás (többezres) kutatás következtetéseit a magyarok kultúrafogyasztásáról. Tanulságos olvasmány volt, pár megállapítás azóta sem hagy nyugodni. Nagyon leegyszerűsítve a lényeg a következő: a magyarok jelentős többsége hivatalos alkalmakon (ünnepségek stb.) kívül kulturális tartalmakat két formátumban „fogyaszt”: az egyik a mozgókép, ezen belül is főként az online streamplatformok kínálata kezd egyre inkább teret nyerni, a másik a könnyűzene. Erről lesz most szó. De előtte még behoznék egy eddig csak érintett szempontot, ugyanis ma Magyarországon a kultúrához való hozzáférés tekintetében sem mindegy, hogy éppen hol él az ember.
Amikor beütött a matatós ménkű Covid formájában, abban a pillanatnyi csöndben, amíg a koronavírus újratöltött, felvettem a kapcsolatot a századvéges volt kollégákkal, és hosszú heteken keresztül elemeztünk mindenféle adatsorokat, adatbázisokat, mert már akkor sejthető volt, hogy a korábbi – 2019-ig tartó – kulturális élet strukturális reformra szorul. A cikksorozat eddigi logikájának megfelelően most sem szeretnék senki helyett döntést hozni, vagy azt sugallni, hogy nálam lenne a bölcsek köve, és tudnám a megoldást. Csupán figyelemfelkeltő szándékkal összegzek pár adatot.
A Századvég elemzéseiből a gondolkodás elősegítéséhez elöljáróban pár hőtérképet osztanék meg:





A magyar könnyűzenei élet számokban
2020-ban többedmagammal hatalmas fába vágtuk a fejszénket. Egy addig a szórakoztatóipar részeként, ennek megfelelően a kormányzati szerepvállalástól távol esőként kezelt terület, a magyar könnyűzene stratégiáját alkottuk meg. Kollégáimmal és a szakértőkkel igyekeztünk összesöpörni az addig felhalmozódott tudást is, így a szakma által többé-kevésbé elfogadott stratégiát tehettünk le az asztalra. Azóta a Covid, most az energia- és egyéb válságok okán elég nagyot változott ez a szcéna is, de – ragaszkodván a cikksorozat alapvető felvetéséhez, miszerint az a kérdés, hogy a megváltozott körülmények között képesek lehetünk-e az utolsó békeév számait hozni – jelen cikkben a könnyűzenei stratégiában összegzett 2019-es látleletet idézném.