időjárás 2°C Marcella 2023. január 31.
logo

Állandósult a baloldal nemzetietlensége

Pataky István
2022.12.07. 07:30 2022.12.08. 07:45
Állandósult a baloldal nemzetietlensége

Szorító érzés a gyomorban, enyhe émelygés az urnazárást követő eredményhirdetéskor. Vannak emlékek, amelyek mélyen beépülnek az ember tudatába, bármikor részletesen felidézhetők. A Magyar Nemzet külpolitikai rovatában vártam meg a hivatalos közlést a népszavazás végkifejletéről. Tizennyolc évvel ezelőtt, december 5-én a baljós híresztelések ellenére egészen estig próbáltam naivan bizakodó maradni. Aztán jött a hivatalos, érzelemmentes hírközlés: érvénytelen lett a referendum, melyen szűk többségbe kerültek a határon túliak mellett leadott szavazatok.

Gyorsan távoztam a szerkesztőségből, gyalog indultam hazafelé. Akkor már közel tizennégy éve éltem az anyaországban. Figyeltem az embereket az utcán. Próbáltam kitalálni, ő szavazott-e. S ha igen, hogyan? Ha megtudná, hogy Erdélyből származom, miként reagálna? Hatott-e rá a baloldal gyűlöletkampánya? Szocialista szavazó-e, aki készpénznek vette Kovács László MSZP-elnöknek a 2002-es választási kampány bevezetőjében elmondott beszédét, miszerint „a kormány [az Orbán-kabinet] oda jutott, hogy egyelőre huszonhárommillió román állampolgár, de potenciálisan a Kárpát-medence valamennyi lakosa, sőt összességében mintegy nyolcvanmillió ember számára nyitotta meg a magyar munkaerőpiacot [az Orbán–Nastase-megállapodással]”.

– Nem tudom, van-e önök között egyetlenegy is, aki megvizsgálta, miként hat a népszavazásra feltett kezdeményezés a jövőben, és miként hathat a magyar oktatás egész rendszerére, az egészségügy egész rendszerére, a szociális feladatok ellátására, hat-e, hathat-e azokra az adókra, amelyekből mindezt finanszírozni kell, azokra a társadalombiztosítási befizetésekre, amelyekből mindezt finanszírozni kell – ezt már az akkori miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc mondta november 2-i parlamenti felszólalásában, egyfajta hangolásként. Az ezt követő kampány aljasságát talán a szocialisták által Rákoskeresztúron terjesztett röplap foglalja össze a legtömörebben: „Ne fizessünk rá a kettős állampolgárságra! Ne fizessünk havi húszezer forintot családunk pénzéből! Ne fizessünk mások helyett adót, nyugdíjat! Ne fizessünk állásunkkal az olcsó határon túli munkavállalók miatt! Ne fizessünk álmainkkal, mert nehezedik a lakáshelyzet! A kettős állampolgárság a határon túliak számára nem megoldás, viszont az országnak és nekünk jelentős teher. December 5-én szavazzunk nemmel!”

Ami ezután következett, ismerjük. A hazug, megtévesztő kampány és a külhoniak megalázása csak a kezdet volt Magyarország rendszerváltás utáni legsötétebb nyolc évében. Ennek vetett véget szimbolikusan is a jobboldal 2010-es választási győzelme után elfogadott törvény a kedvezményes honosításról. Elkezdődött az a tudatos, de pragmatikus nemzetegyesítő folyamat, amely a határon túliaknak a megmaradás reményén túl visszahozta a Magyarország iránti bizalmat is. Erre az irányra mondanak igent a külhoniak, amikor nyolcvan-kilencven százalékos arányban támogatják a jobboldalt a választásokon.

Büszke hazaárulók

Dobrevék nem fogják föl, hogy nyílt árulásukat a magyarok sosem bocsátják meg.

Jogos a kérdés, hogy a sikeres nemzetpolitikai fordulat után tizenkét esztendővel érdemes-e még mindig megemlékezni a gyalázatos december 5-ről. A válasz azért egyértelműen igen, mert az akkori főszereplő ma is itt van közöttünk. Ugyanazt mondja, ugyanazt teszi. A legutóbbi választási kampányban Gyurcsány neje, a DK régi-új miniszterelnök-jelöltje azzal nyugtatta meg híveit, hogy a külhoni magyarok szavazati jogával kapcsolatban a DK-álláspont nem változott. „Csak az szavazzon Magyarországon, aki itt él” – szólt a kampányjelszó, amelyhez a közösségi oldalakon azonnal érkeztek a határon túliakat lerománozó, leszlovákozó gyalázkodások.

A DK egy másik politikusa, Vadai Ágnes a járványkezeléssel összefüggésben a 2004-es minta szerint támadta a külhoniakat: „Jönnek! Felvenni a nyugdíjat, vásárolni, és a hírek szerint oltakozni is.” Változott-e bármi is a baloldalon? Miben különbözik tőlük a szélsőjobbról balra húzó Jobbik, amelyiknek nem tetszik a határon túliak szavazati jogának jelenlegi szabályozása? Vagy a romániai, szlovákiai választásokon a hozzá ideológiailag közel álló román, illetve szlovák pártoknak kampányoló Momentum?

Nem lehet elég sokszor leírni, elmondani, hogy Romániában – de Szlovákiában, Szerbiában is – még feltételezni is abszurd azt a politikai képletet, amit a magyar baloldal nyíltan képvisel. Keleti szomszédunknál elképzelhetetlen egy olyan választási hadjárat, melynek során egy párt a Moldovai Köztársaságban élő, román állampolgársággal is rendelkező moldovai románok szavazati jogának megvonásával kampányol.

Nem létezik olyan kisebb vagy nagyobb román jobboldali, baloldali, liberális formáció, amely a Moldovában élő románság állampolgársággal járó jogainak megnyirbálását tervezi. Irreális helyzet az is, hogy valamelyik romániai formáció egy túlnyomó többségében orosz nemzetiségű politikusokat tömörítő moldovai párt támogatására szólítsa a Prut folyó keleti oldalán élő románokat. A Moldovai Köztársaságban élő románok ellen kampányolni, velük riogatni, heccelni Romániában megbocsáthatatlan bűn.

Nálunk sincs ez másként: a külhoni magyarok ellen politizálni erkölcsi mélypontot jelent. A különbség az, hogy a magyarországi baloldalt ez nem zavarja.

Borítókép: Dobrev Klára és Gyurcsány Ferenc (Fotó: Mirkó István)

Guruló dollárok

Titkosszolgálati vizsgálatot rendelt el a nemzetbiztonsági bizottság a guruló dollárok ügyében

A dosszié összes cikke
Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.