Nincsenek nagy illúzióink a baloldal egzaktság iránti fogékonyságával, érzékével kapcsolatban. A szankciókkal kapcsolatos nemzeti konzultációra adott reakcióik azonban még mélyen alászállított, szellemi potenciáljukhoz igazított várakozásainkat is jelentősen alulmúlják. Történt ugyanis, hogy több baloldali-független elektronikus médium ismét össztűz alá vette a nemzeti konzultáció eredményét. Kifogásolják, hogy az 1,4 millió magyarországi résztvevő 97 százalékának szankciókat elutasító döntéséről tájékoztató plakátok jelentek meg. Ebben idáig nincs is semmi rendkívüli, hiszen a magyar lakosság kormányzati megkérdezése fontos, mindenkit érintő kérdésekben rendre hisztérikus reakciókat vált ki a szélsőbaloldalból.
Az viszont már a fenomenálisan hiperpasszív tudással felvértezett balos szerzőktől is unikumszámba megy, hogy szerintük egy 1,4 millió magyar állampolgárt megmozgató konzultáció, állami érdeklődés csak elhanyagolható, komolytalan, még konzultációként is csupán idézőjelek között emlegethető PR-hamisítás. Eközben számukra az egyedül irányadó felmérés az Eurobarometer egész Európára kiterjedő reprezentatív közvélemény-kutatása, amely szerint a magyar lakosságnak az 56 – más, még lelkesültebb, baloldaltudatosabb orgánumok szerint 72! – százaléka támogatta tavaly júniusban az EU Oroszország elleni szankcióit. Tekintve, hogy reprezentatív közvélemény-kutatásnak kábé 1000–1500 ember megkérdezését szokták nevezni, ez annyit tesz, hogy a baloldali csatornák, médiumok szerint 1000–1500 fő véleménye üti, felülírja 1,4 millióét.
Ismerjük a baloldali élpolitikusok komikus reálműveltségét, amellyel néha a háromharmadot kevesellve az egészet akarják, máskor meg a napelemet mini atomerőműnek nézik, s csodálkoznak, hogy az elektromos roller nem kultiválja a zuhanyozást.
Az azonban, hogy a számszerűségek világában olyannyira eltévedjenek, hogy még a millió és az ezer közötti nagyságrendi szakadékokat se érzékeljék, még a tudatlanság köré valóságos kultuszt építő baloldal sajtójától is meglepő.
Tudjuk persze, hogy honnan vették a határtalan és legalább ennyire indokolatlan önbizalmat, amivel ezt a blődséget ismételgetik egy amúgy igencsak ingatag hitelességű és jócskán lejárt szavatosságú, szakállas közvélemény-kutatás felsőbbrendűségét 1,4 millió magyar ember akaratával szemben. Hát a magasságos, világesze Európai Bizottságtól, annak is az atomagyú szóvivőjétől, egy bizonyos Peter Stanótól. Ő ugyanis azt nyilatkoztatta ki a grémium szellemi nívóját híven reprezentálva, hogy „tudomásul vettük a magyarországi konzultáció eredményét és a nagyon alacsony részvételt is”.
Tehát az EU egyik vezető testülete az ősforrás, ahonnan származik a számszaki abszurditás: 1,4 milliónak coki, az ő szavuk smafu.
De ebből következik-e az, hogy egy felmérés pár száz, név nélküli nyilatkozója az már döfi, aranyba öntendő és márványtáblát érdemlő megkérdőjelezhetetlen tömegvélemény tolmácsolója? Amondók vagyunk, hogy az EB-szóvivő ezzel kinyilvánította: innentől semmilyen közvélemény-kutatást nem tekintenek mérvadónak, hisz ha majdnem másfél millió fő szava nem számít, akkor ezer-másfél ezeré még sokkal kevésbé. Pedig jobban tenné a fényességes EB, ha elhinné a magyar nép akaratát. Már csak azért is, mivel a Századvég év végi – és nem több mint fél éve! – publikált felmérése is ezt támasztja alá. Kutatásuk szerint az európaiaknak csak a tizede gondolja úgy, hogy a szankciók elsősorban az oroszoknak ártanak. Ezen belül a magyarok többsége tartja nagyobbnak Európa költségeit Oroszországénál.
Hogy mindezt az uniós kommunikációs zűrzavart tovább szemléltessük: a magasságos Európai Bizottság, még Juncker padisah idejében arról írt ki 2018-ban uniós online konzultációt július 4. és augusztus 16. között, hogy maradjon vagy megszűnjön az EU államaiban a nyári időszámítás. Az eredmény: a válaszadók 84 százaléka az eltörlés mellett voksolt. Az csak apró, ám az unióra jellemző szépséghiba, hogy azóta sem szereztek érvényt a nép akaratának, hisz mindmáig megvan az óraátállítás. Témánk szempontjából az a figyelemre méltó, hogy a 450 milliós Európai Unióból mindössze 4,6 millióan vettek rajta részt, ha egyáltalán voltak ennyien, mivel online konzultáció volt, vagyis nem lehetett ellenőrizni, ki és hányszor szavazott.
Tehát kéretik megfogódzkodni: az európaiak mintegy 1,1 százalékát mozgósította. Brüsszel mégis hatalmas sikertörténetként ünnepeltette magát, és a demokrácia kiteljesedéseként könyvelte el a soványka eredményt.
Hát ha az siker volt, akkor milyen nagyszerű eredmény, hogy a mi nemzeti konzultációnkon egyetlen tagállamban harmadannyian vettek részt, mint egy egész unióra vonatkozó konzultáción 28 tagállamból? Micsoda világraszóló, kirobbanó győzelem!
Semmi sem gátolja meg ezek után sem Brüsszelt, sem pedig magyarországi lerakatait, a hazai baloldalt, hogy kalapot emeljenek a magyar nép minden uniós tagállamot lepipáló teljesítménye előtt. Annál is inkább megtehetik, és módosíthatnak a brüsszeli lúzerirányon, miután a magyar nép nagy többsége főként amiatt utasítja el a szankciókat, mert nem Oroszországot, hanem az európaiakat sújtják. Úgy tűnik, ezzel a háborúpárti baloldal is tisztában van, hisz a szankciók hatékonyságának a puszta szajkózásán kívül soha egyetlen érvet sem tudnak felhozni mellettük.
Borítókép: az Európai Parlament logója (Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet)
