Ilyen tiltó joghelyzetben kifejezetten abszurd, amikor kormányzati érdekek mentén aktivizálják ezeket, miként a Wagner-csoport esetében megesett. Az ilyen lépést még az sem igazolja, hogy Ukrajna is bevetette saját Azov nevű hadtestét, hogy „magán” harcoljon „magán” ellen. Miért tűnik úgy tehát, hogy van létjogosultsága a magántulajdonban lévő seregeknek?

Ezt nevezik a politika rugalmasságának.

A másik ok pedig a politikai kényszerből eredeztethető. Nemes egyszerűséggel arról van szó, hogy a felpuhult XXI. századunkban a társadalmi krízis elérte a rendvédelmi szervek állományának egy részét, és a politika azt gondolja, hogy talán képtelenek megfelelni az egyre nagyobb kihívásoknak. Száz évvel ezelőtt a haza védelme egyértelmű volt: feltétel nélküli önfeláldozást jelentett annak minden előzményével és következményével. Ha így közelítünk napjaink logikájához, nem kizárt, hogy Magyarországon is előbb-utóbb életre kell hívni egy magánhadsereget, hogy gátlásoktól mentesen kiképzett katonák is részt vegyenek országunk védelmében. 

 Az ok: az „elvetemült” tábornok szigorú kiképzésre utasított néhány katonát, akiket egyébként – ha igaz a velük kapcsolatos vád – hadbíróság elé kellett volna állítani.

Magas beosztású katonai vezetők sofőrjeként – nem kizárható módon – a kocsikban hallottakat továbbadták illetékteleneknek. Ha így volt, ezért miért járna hadbíróság, és nem egy enyhe büntetésnek számító harctéri kiképzés? El kell olvasni az eskü szövegét, melyet a fegyveres testületek állománya köteles szó szerint betartani. Ennek egyik, talán legfontosabb eleme a titoktartás. Aki ezt bármely okból megsérti, bűncselekményt és nem fegyelemsértést követ el. Aki pedig parancsnokként számonkéri, elismerést és nem ügyészi eljárást érdemel. Még akkor is, ha a jogvédők túlizgulják a fegyelmezetlen katonákkal szembeni intézkedést. Nyilván teszik ezt azért, mert közülük csak kevesen szolgáltak például sorkatonaként. 

A legszomorúbb, hogy a fenti, cinikusra sikeredett eszmefuttatás sem képes eltakarni azt a kesernyés, kiábrándító képet, hogy mivé lesznek a legalapvetőbb értékeink, amelyeket – ha így folytatódik – még magánhadseregek sem óvhatnak meg a jövő generációi számára.

A szerző titkosszolgálati szakértő, a Védett Társadalom Alapítvány kuratóriumának elnöke

Borítókép: Videófelvételrõl készített kép Jevgenyij Prigozsinról, a Wagner-csoport nevû orosz zsoldoshadsereg alapítójáról Rosztov-na-Donuban 2023. június 24-én. A magánhadsereg egységei legalább két helyszínen átléptek a megszállt ukrajnai térségekbõl Oroszország területére, és biztonsági szempontból kulcsfontosságú létesítményeket foglaltak el (Fotó: MTI/AP/Prigozsin sajtószolgálata)