Lehet bírálni a Soros-hálózatot és az ahhoz kötődő érdekköröket, csoportokat és személyeket, de azt az egyet nem lehet elvitatni tőlük, hogy mindig figyelnek. Ha csak egy szikrányi esélyt látnak arra, hogy megtámadják a kormányt, a miniszterelnököt, bármely fideszes politikust vagy a párthoz bármi módon kapcsolható személyeket, akkor gondolkodás és késlekedés nélkül megteszik.
Nem volt ez másképpen a közelmúltban sem, amikor a kormányzó pártok Haszonicsné Ádám Máriát, idősebb Lomnici Zoltánt, Varga Rékát és Patyi Andrást jelölték alkotmánybírónak.
Fleck Zoltán jogszociológus haladéktalanul szükségét érezte, hogy elmondja véleményét a témában. A derék egyetemi tanár azt találta mondani, hogy az alkotmánybírók paprikajancsik abban az értelemben, hogy teljesen mindegy, mit mondanak, szolgálják a NER-t, ahogy minden ilyen intézmény szolgálja. – Ez egy olyan társaság, amely minden rendszert bármilyen célból bármikor kiszolgál – jegyezte meg. A jogász a Fidesz–KDNP által jelölt négy új alkotmánybíró kapcsán úgy fogalmazott, hogy „itt már semmiféle látszatról nincs szó, és már a szakmában sem érdekel senkit, hogy ki az alkotmánybíró. 2011 óta teljesen mindegy, ki ül ott”. Fleck Zoltán még azt is bedobta, hogy „aki ma bármilyen pozícióra elvállalja a Fidesz jelölését, az becstelen ember.” Emellett a jelölteket morálisan nagyon gyenge figuráknak titulálta.
Érdemes Fleck Zoltán szereplését legalább két szempontból górcső alá venni. Először is nyugodtan kijelenthetjük, hogy bármelyik jelölt, most már megválasztott alkotmánybíró, megérdemli a megbecsülést. De Patyi András és idősebb Lomnici Zoltán szakmai múltja kiváltképp tiszteletet érdemel. Patyi András a Kúria elnökhelyettese és tanácselnök kúriai bíró. Dolgozott korábban az Alkotmánybíróság hivatalánál, ítélkezett bíróként közigazgatási ügyekben a Legfelsőbb Bíróságon. Volt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora és öt évig a Nemzeti Választási Bizottság elnöke is. Idősebb Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsa nemzetközi jogvédő szervezet elnöke sem ma indította a pályáját, hiszen 1979-ben kezdett a bíróságon dolgozni. Bő egy évtizeddel később már a Legfelsőbb Bíróságon dolgozott, 2002 és 2008 között annak elnöke is volt. Munkája elismeréseképpen – mások mellett – a francia becsületrend lovagkeresztjével is kitüntetették. Patyi András és idősebb Lomnici Zoltán szakmai útja ezek után alapból komolytalanná teszi Fleck véleményét.
Van egy másik aspektus is. Érdemes feltenni a kérdést, hogy ki is az a Fleck Zoltán jogszociológus, azon kívül, hogy az ELTE tanára? Miként Pilhál György kollégám lapunk hasábjain, Látkép hordóról című cikkében a közelmúltban emlékeztetett rá, Fleck volt az, aki tavaly év elején, még a 2022-es országgyűlési választás előtt arról elmélkedett, hogy az ellenzék győzelme után egy időre fel kellene függeszteni a jogállam érvényesülését, és szimpla többséggel kellene alkotmányozni. Fleck úgy vélte, hogy Magyarországon nincs demokrácia, „és ilyenkor bátran át lehet hágni a törvényeken”.
Fleck amúgy a kétezres évek elején kezdte bontogatni szárnyait, és „jó” liberálisként bőszen támadta azokat a bírósági vezetőket, akik más nézeteket vallottak. A Galamus szerkesztőjeként a pártpolitika küzdelmeibe is beszállt, nyíltan bírálta a Fideszt, kiállt Gyurcsány Ferenc mellett. Sőt a rendezvényén is felszólalt, neve a baloldalon többször felmerült lehetséges igazságügy-miniszterként.
